Simon Márton

simon

Simon Márton (1984) költő, a Károli Gáspár Református Egyetemen végzett Keleti nyelvek és kultúrák szakon, japán szakirányon, fordítói specializáción. A japán versek mellett eddig főként angolból fordított, pl. Jennifer Egan, Etgar Keret munkáit. A József Attila Kör és a Szépírók Társaságának tagja. Önálló verseskötetei: Dalok a magasföldszintől (2010), Polaroidok (2013), Rókák esküvője (2018), Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni (2021).

“Nem akarom tudni, milyen egy rózsán meghalni, / párák és illatok közé merülve, / kapaszkodva, / nyáron meghalni, amikor minden fölkel”. A napokban elhunyt Dean Youngra Simon Márton fordításával emlékezünk.

“Mint a jó fiúk, kihúzom apámat / a vízből, a hajánál fogva vonszolom / a fehér homokban, bütykös öklei / hosszú nyomát hullámok törlik kapkodva el.” A nagy sikerű vietnámi-amerikai Ocean Vuong újabb versét ezúttal Simon Márton fordította.

“Az, hogy élek, / Most az, hogy élek / Az a madarak verdeső szárnya” – Tanikava Suntaró, a kortárs japán líra élő klasszikusának verse Simon Márton fordításában.