Vers

“sok minden amit a szavak jelöltek / nem létezik már” – W.S. Merwin újabb ökoverse Mohácsi Balázs fordításában.

“Szerveid az államot tükrözik (és viszont) / meg az álmot” – Az ökopoétikai/antropocén blokk következő darabja a német Steffen Popp verse Nemes Z. Márió fordításában.

“Olyan helyekről álmodom, ahol őseink letelepedtek, / fényes vízmosásokról, / illatuk, mint a villám érintette föld.” – A mai ökovers szerzője a román Andrei Doboș. Magyar hangja: Mihók Tamás.

“áttáncolnak az ősi Föld-drámán, / Melyben ők alakítják már a kezdetektől / Az uralkodóházat. / A legfennköltebb, legsikamlósabb / Szenvedélyeket” – Ted Hughes bálnái körbeússzák a bolygót Mohácsi Balázs fordításában.

“Az évszakok közti átmenet nagyon hasonlít / egy önálló évszakra.” – A mai ökoversünk szerzője a román Moni Stănilă Mihók Tamás fordításában.

“Őzek és nyulak állnak / mereven, különösen kificamított / testtartással bámulnak a térbe.” – Tobias Falberg burjánzó verse Székely Örs fordításában.

“És kinek a parancsára / válogattak tapogatózó ujjak / az állatok között” – Ian McCallum Sandburg-ihlette verse Kensell Zsuzsanna fordításában.

“Van bennem egy farkas … agyarak a feltépett sebekre szegezve …. vörös nyelv a nyers húsra … és a forró vér lefetyelése” – Carl Sandburg versével folytatjuk az ökopoétikai-antropocén összeállításunkat. A fordító: Kensell Zsuzsanna.

“a fagy borotvája a folyó sötét bőrét egyengeti” – a lengyel Julia Fiedorczuk versével folytatódik az ökopoétikai-antropocén összeállítás a Versumon. A fordító: Sipos Tamás.

“a kertben / nincs fészer ahol az apa óvatosan / katonákat farag késével / és ha a felhők közül mennydörgés hallatszik / felállítja seregét és álmodozik.” – a német David Krause verse Bordás Máté fordításában

“emlékezz, milyen / nehéz volt, mint egy fából készült csónak / a megbízhatatlan hullám és szikla között, vagy / olyan nehéz, mint a megérkezés.” Carl Phillips verse Ferencz Mónika fordításában.

“Vattasűrűségű itt a csend, rácsok az ablakon, félig kihalt utcák, ahol madarak találkoznak titokban” – az olasz Stefano Carrai verse Szokács Kinga fordításában.

“És mindent körülleng / valami sejtelmes erő, / valami gyötrelmes és furcsa, / a honi levegő.” Umberto Saba verse Halasi Zoltán fordításában.

“egyszerűen felejcsetek el / és akkor ennyi volt és nem kell majd / miattam idegeskeggyetek” – A lengyel Przemysław Witkowski verse Kellermann Viktória és Lesi Zoltán fordításában.