Vers

“Áldott legyen, / aki éhes vagy szomjas, de nincs olyan éhség, / amivel csillapíthatná szomját, sem olyan szomj, / amivel kielégíthetné minden éhségét”. A perui César Vallejo verse Imre Ábris és Horváth Lívia fordításában.

“Ez a meddőség / az aratásé vagy a dögvészé.” Louise Glück verse Nagy Márta Júlia fordításában.

“apám amikor élt még / szívesen mesélt egy háborús történetet” – A német Till Lindemann verse Csősz Gergő fordításában.

“És / ahogy az égre mered, ott / kétszer annyi a csillag, mint általában.” – Az amerikai Laura Gilpin verse Sepsi László fordításában.

“Az inga / Áll; a hajsza / Egyik évszakból a másikba látszólag megszakadt.” John Ashbery verse Mohácsi Balázs fordításában.

“A sötét búza figyel” – James Wright verse Pál Sándor Attila fordításában

“kifújják és beszívják / a használt, szennyes levegőt, ami nélkül / nem tudnának élni” – Philip Levine verse Bogár Ádám Tamás fordításában

“Semmi élő. Semmi halott. Csak szemek, amik szemekbe néznek.” Egy újabb részlet Francesca Tuscano Thalassza című kötetéből Szokács Kinga fordításában

“elhatárolódom saját magamtól / elválaszt az egynapi hajóút óceánja”  Manuel Antonio versét Mohácsi Árpád fordította galegóból

“és mikor arra gondolok, hogy meghaltál, / kedvem támadna kibontani az élet és a halál kimonóját” – a dán költészet klasszikusának, Jens August Schadénak a verse Morten Rasmussen és Wulf Sámuel fordításában az Észak folyóirattal közös rovatunkban.

“egy férfi közeledik / a szemeteskukához / egyik kezében nejlonzacskó / másik kezében kölyökkutya” – A román Alexandru Vakulovski verse Lövétei Lázár László fordításában.

“meditációk a bolygó, az álmok, a bizalmas pillanatok gyógyulásáért, velük együtt forgok tengelyem körül.” – a német Alke Stachler verse Bordás Máté fordításában.

“követik a külvárosi rend rettenetét / a havazások lágy őrületében”. A ma 80 éves Margaret Atwood korai verse Vonnák Diána fordításában olvasható.

“a spórák / szétszóródnak, gyökeret eresztve, akár a pénz, / sodródva, mint a fikció vagy a miazma, ki-be járnak az ember / agyán, buzgón beágyazzák magukat” – Margaret Atwood verse Bordás Máté fordításában.