április 9, 2019 - Vers
“Hallottuk a dorpati templomok harangját / vonyítás felelt rá izgatottan, egy alacsonyan / szálló repülő felfedezett minket / A kézfejemet lövedék súrolta” – Ivan Wernisch verse Vörös István fordításában.
“Hallottuk a dorpati templomok harangját / vonyítás felelt rá izgatottan, egy alacsonyan / szálló repülő felfedezett minket / A kézfejemet lövedék súrolta” – Ivan Wernisch verse Vörös István fordításában.
“ablakok városa ez/ az eső-varrta város/ a folyók ujja/ mint a kényszerzubbony/ szoros csomóba kötve” – az ukrán Ljuba Jakimcsuk verse Vonnák Diána fordításában
“Azt gondoltam, hogy a tájnak / mondanivalója van számunkra,” – Az amerikai Don Thompson verse Unoka Mihály fordításában.
“edd csak meg a levesed / és beszélj / a legapróbb dolgokról” – a dán Naja Marie Aidt verse az Észak folyóirattal közös rovatunkban. A fordító Veress Dávid.
“Hallgatom az ökörszem énekét ahogy az eső eláll / És üdvözlök valamit amit nem ismerek” – A nemrég elhunyt amerikai W. S. Merwin verse Sipos Tamás fordításában.
“Valaki közel hajolt az arcomhoz és eldeformálta. / A tükör eltört. Most fájdalom vagyok” – a portugál Luís Quintais verse Urbán Bálint fordításában
“ha kipucoltam lábbelim / nekem szól az újabb come in” – Ernst Jandl verse Schelhammer Zsófia fordításában
“Négyen valahogy még talpon bírtak maradni, / a halottakat a barakk mögé cibálták, / csak egy kicsit odébb az élőktől / Feküdtem a szabad ég alatt” – a cseh Ivan Wernisch verse Vörös István fordításában.
“Ott lenni, belül, és mégsem lenni ott. / Azt hiszem, még csak el sem tudom mondani rendesen” – Raymond Carver verse Berta Ádám fordításában.
“Sem emberre, sem állatra nem lőttem, nem vetettem meg a Szerelmet.” – Jacek Podsiadło szerelmes verse Sipos Tamás fordításában.
“Járni a várost mint egy sámán / aki nem tudott esőt csinálni // Egy számkivetett és egy zsiráf”. A fiatal ukrán költő, Leszik Panaszjuk posztapokaliptikus verse Vonnák Diána fordításában.
“Február, kétségbeesés hónapja, / szőrös a szíved.” Margaret Atwood télűző verse Mohácsi Balázs fordításában.
“…amikor a hatalmas kutyákat / szabadon engedik a parkban” – a norvég Steinar Opstad verse az Észak folyóirattal közös rovatunkban. A fordító Németh Viola.
“portyázni hív egy nyúl nyújtotta kéj, / közben reccsen a fagy és üvölt a szél” – Herman Hesse
“Nincs vereség, ami pusztán vereségből állna – mert / a világ tereiről, amiket megnyit / korábban / sejtelmünk sem lehetett.” – az amerikai klasszikus William Carlos Williams verse Krusovszky Dénes fordításában.
“A meztelen ég alatt sosonok, tarahumarák, / ainuk és tuaregek táborának zord karikatúrája.” – A lengyel Jacek Podsiadło verse Sipos Tamás fordításában.
“Az esőt / hallgatod, // ahogy egy hipochonder / hallgatja / a lélegzetét” – a fiatal norvég költő Casper André Lugg verse Vajna Ádám fordításában.
“hogy nem mentünk tönkre, / egy testrészednek köszönhető”. – Az olasz Stefano Carrai verse Szokács Kinga fordításában.
“A csillagokat mind felégettem, most minden éjszaka / fekete” – A német-svájci Nora Gomringer verse Tóth Kinga fordításában.
“Mellkasukat ostorozta a szél/Lehetetlen volt már a nyárra és a madarakra gondolni” – a számi költő Rauni Magga Lukkari verse az Észak folyóirattal közös új rovatban. A fordítók Domokos Johanna és Németh Petra.