szeptember 23, 2016 - Vers
„Semmi sem tűnik számomra helyénvalóbbnak, mint valami olyan megalkotására vágyni, mely a tárgy minőségeit hordozza.” Francis Ponge 1947-ben tartott előadásának második részét olvashatják.
„Semmi sem tűnik számomra helyénvalóbbnak, mint valami olyan megalkotására vágyni, mely a tárgy minőségeit hordozza.” Francis Ponge 1947-ben tartott előadásának második részét olvashatják.
„Semmiféle utalás az emberre. Mindenkinek mély(enszántó) gondolata van a frottírtörülközőről. Mindenkinek jelent valamit a frottírtörülköző, de senki sem gondolta, hogy ez volna a költészet, hogy a költészetben erről a mélyenszántó gondolatról volna szó.” Francis Ponge előadásának befejező része.
“És mész majd nappal éjjel napok százain át évekig tart utad ezer folyó előtted s nem érkezel meg és vissza se térsz soha valaki egészen más jött vissza helyetted felszaladt a lépcsőn egykori otthonához a házban hol oly rég járt utoljára megtorpant majd mély lélegzetet vett s csöngetett izgatottan de hiába” Jan Skácel (fordította: Tóth… Read more »
Francis Ponge 1947-ben tartott előadásában sajátos alkotómódszerének megfogalmazására tesz kísérletet. A szöveget három részletben közöljük, most az elsőt olvashatják.
2014 utolsó napja egyben a Dylan Thomas-centenárium utolsó napja is, a Versumon három cikkel zárjuk a megemlékezést. William Carlos Williams rövid, de annál érdekesebb DT-esszéje most először olvasható magyarul.
A trieszti költőről fordítója, Szénási Ferenc írt életrajzi jegyzetet.
2014 december 27-én elhunyt Tomaž Šalamun, a kortárs európai líra egyik meghatározó alakja. A szlovén költőről Orcsik Roland emlékezik meg a Versumon.
“S nincs mese, a kapuban le kell tenniobulusát a szörnyű fájdalomnak;akkor a vámszedő majd áteresztimindőjüket; s tessék, lehet figyelniröptét a sasnak és a molynak.” Jelena Svarc (fordította: Halasi Zoltán)
A Faber and Faber díszkiadású kötetekkel emlékezik meg a száz éve kitört háború angol költőiről.
“Mint eső dúsít tájat, a szem isEnyhül, frissül a könnyzápor után.Ha lombját rezdíti a látomás,Puffadt gyümölcsöt látok, csüng, letöttyed;Dong a darázs. A tág égen soványDarázs szopja a délutánt, az idő.” James Merrill (fordította: Tótfalusi István)
“Olyan vagy mint a földrész,melyet senki sem ismer.És nem is vársz te semmit,hacsak nem az egyetlen,a mélyben rejtező szót,sűrű lombból gyümölcsöt.Szél támad, rád halottasszáraz dolgok pörögnek,majd újra tovaszállnak.Ősi szók, ősi testek.Csak úgy remegsz a nyárban.” Cesare Pavese (fordította: Somlyó György)
Száz éve született Dylan Thomas, a huszadik század egyik legismertebb, legnépszerűbb költője. A DT100-sorozat kortárs magyar költőket faggató körkérdésével rá emlékezünk. Ezúttal Nádasdy Ádám válaszol.
Mi köti össze Pasolinit és Bořivoj Kopicot, a régi latin szerzőket és a kortárs líraolvasót, a kisebbségi szerzőt és a kelet-európai meleg költészetet? A költő, kritikus, irodalomtörténész, műfordító Csehy Zoltánnal beszélgettünk.
Száz éve született Dylan Thomas, a huszadik század egyik legismertebb, legnépszerűbb költője. A DT100-sorozat kortárs magyar költőket faggató körkérdésével rá emlékezünk. Ezúttal Sirokai Mátyás válaszol.
Nyolcvan éves korában elhunyt Mark Strand, az Egyesült Államok korábbi koszorús költője, Pulitzer-díjas szerző.
Csehy Zoltán jegyzete Bořivoj Kopicról
Goethének nem volt különösebben fontos a drámai cselekmény egysége, így a Faust második része – cselekményszinten – csak lazán kapcsolódik az elsőhöz.
Úgy tűnik, a sarkköri költészet célja egyrészt megeleveníteni az élettelen tájat, másrészt feltárni üledékes mélységeit (sedimental poetry). Ez utóbbi pedig mintha még az előzőnél is jobban érdekelné Hanssont – Sirokai Mátyás kritikája Gunnar D Hansson: A Lomonoszov-hátság című kötetéről.
Lanczkor Gábor esszéje természet és művészet összekapcsolódásáról a világirodalom egyik leghíresebb versében.
Abel Ferrara játékfilmet forgatott Pasolini utolsó napjáról – ahogyan ő elképzeli.