Vers

Urbán Bálint írása Herberto Helder halálára – egy személyes visszaemlékezéssel kiegészítve.

Az 1931-ben Stockholmban született Tomas Tranströmer 2011-ben vehette át az irodalmi Nobel-díjat költészetéért, mely az indoklás szerint „sűrű, letisztult költői képeivel új megvilágításban mutatja be a valóságot”. Pamela Robertson-Pearce és Neil Astley dokumentum-rövidfilmje a díj kihirdetése körüli pillanatokban mutatja meg a költőt, hol újságírók között, hol magányosan zongorázva, hol felesége társaságában. Mivel Tranströmer 1990-es agyvérzése… Read more »

Farkas Péter Kölnből elküldte szerkesztőségünknek a birtokában lévő Ausländer-kézirat másolatát, mi megkértünk két fordítót, hogy készítsék el a vers magyar változatát, Farkas Pétert pedig, hogy írjon egy jegyzetet a kézirat mellé. Most ez utóbbit olvashatják.

Világirodalom-kritika kötet jelent meg a FISZ és a Jelenkor gondozásában.

2012.03.19-én Mainzban a Lyriklabor szervezésében Christine Rösch és Steffen Popp egy közös szöveg/kép performanszban vett részt. A Lyriklabor a mainzi belsőépítészeti főiskola és Johannes Guttenberg Egyetem német intézetének közös projektje, mely a költészet és dizájn határterületeit próbálja felderíteni. A performansz során Steffen Popp felolvassa és reflektálja saját szövegeit, miközben Christine Rösch improvizatív rajzokat hoz létre. A rajzfolyamatot… Read more »

Vitaindító cikket közölt a The Atlantic a John Berryman-centenárium kapcsán.

“Nyári estbe kitárt ablakok,köszörűkő nyiszog, freccsen a vér.Fiúk zajonganak.És kockásnadrágú nimfák,ő szépen kikészítve, fülébőlarany szonettek csüngenek.” Pentti Saarikoski (fordította: Jávorszky Béla)

Vörös István jegyzete Petr Borkovecről.

“Kihullás van (szörnyű kihullás csodálatos kihullás): a példában a fák maguktól hullnak: alul kijön ami ízlik nekünk, és ugyanazzal a szájjal sárgabaracknak nevezzük (szörnyű barackhullás csodálatos barackhullás): mindegyik hullik és ami édes, annak neve ugyanazzal a szájjal csók. A csók neve: itt hallgatunk. Miről? Itt a kihullásról hallgatunk.” Peter Waterhouse (fordította: Szijj Ferenc)

Az Entropy magazin összegyűjtötte a legjobb fordított versesköteteket tavalyról – egészen pontosan mind a kilencvenhármat.

“Ült, előtte tenger, mögötte házsor,S élvezte, hogy a tengerről fest portrét.De ahogy a gyermek képzelte fohászMerő csend, ő is azt várta, hogy a témaFelfut a homokra, fogja az ecsetet,S maga festi meg, képmássá, a vásznat.” John Ashbery (fordította: Tandori Dezső)

Marno Jánost kérdeztük műfordításról, avantgárdról és barokk metafizikáról.

Az 52 évvel ezelőtt, 1963 februárjában, fiatalon elhunyt legendás amerikai költőnő életét mutatja be ez az 1988-ban készült dokumentumfilm. A Susan Yankowitz forgatókönyvíró és Lawrence Pitkethly rendező nevével fémjelzett film archív felvételek, kortárs interjúk, visszaemlékezések, fikciós jelenetek és természetesen számos elhangzó vers segítségével idézi fel a költőnő sorsát, munkásságát, Ted Hughes-al kötött házasságát, és halála tragikus… Read more »

A napokban lezajlott Celan-konferenciához kapcsolódva (is) érdemes néhány percet szánni Diamanda Galás kompozíciójára.

“Önkritikus sakál nem létezik. A sáska, alligátor, trichina és bögöly úgy él, ahogy él, és örül neki. A bálna szíve száz kiló, ám egyébként könnyű, akár a pehely. Semmi sem állatibb a Nap harmadik bolygóján, mint a tiszta lelkiismeret” Wisława Szymborska (fordította: Kerényi Grácia)

Három éve hunyt el a modern lengyel költészet klasszikusa, a Nobel-díjas Wisława Szymborska. A Versumon Nagypál István megemlékezését olvashatják a költőnőről.

Interjú a közelmúltban Budapesten járt olasz performer-költővel, Claudio Pozzanival.

Vetítő – új rovatot indítunk a Versumon, hogy a külföldi költészet olvasásának kalandját némi audiovizuális segédanyaggal is megtámogassuk. Hétről hétre egy-egy olyan videót teszünk itt közzé, melyről azt gondoljuk, érdemes lehet az olvasóink figyelmére, s talán a maga másféle eszközeivel az oldalon olvasható szerzőkhöz, és egyáltalán, az úgynevezett világlírához is közelebb vihet. Elsőként a Wilfred… Read more »

Marno János jegyzete Paul Celan Der Tod című versének fordításáról.

Decemberben ünnepelte a német nyelvű irodalom egyik meghatározó költőjének születésnapját – kis késéssel mi is köszöntjük őt.