Vers

“Megbocsátom, mit nem tettél sosem. / Végképp bűnös vagyok – épp mint te nem.” Az amerikai líra klasszikusa, Anne Sexton verse Szlukovényi Katalin fordításában.

“És mibe / botlasz bele, / ha nem az ibolyaszín / kihalásba?” – a Pulitzer-díjas amerikai költő, Forrest Gander verse Bordás Máté hangján.

“Egynek születni mind közül / és csak lassan telni meg – önmagunkkal? / a saját létezésünkkel? a saját / létezésünk tudatával egy világban, ahol / rajtunk kívül még hatmilliárdan élnek?” – a norvég Geir Gulliksen verse Gógl Réka fordításában az Észak folyóirattal közös rovatunkban.

“Ocean. Ocean, / kelj föl. A tested legszebb pontja az, / ahová éppen tart. & ne feledd, / a magány is csak idő, / amit a világgal töltünk.” Az amerikai Ocean Vuong verse Závada Péter fordításában.

“Áldott az éjjel, amelyik megelőzi a napot, miközben a kés élét követi.” – Egy újabb részlet Francesca Tuscano Thalassza című kötetéből Szokács Kinga fordításában

“Az ég tisztának látszik. / Mégsem látok át rajta.” – Az indiai Sonnet Mondal verse Nagy Hajnal Csilla fordításában.

“Sokszor jól jön ez, / otthon hagyhatom, mikor úgy gondolom, bajba fog sodorni, / vagy bérbe adhatom, mikor nincs szükségem rá.” John S. Hall amerikai költő kalandos verse Toroczkay András fordításában.

“Itt van a tenger, ami körkörösen tágul / az immanencia meghatározatlan terében.” – Az olasz Francesca Tuscano verse Szokács Kinga fordításában

“bevásárlókocsis öregember / érkezik / segít a bénának / kiüríteni a vödröt” – A román Alexandru Vakulovski verse Lövétei Lázár László fordításában.

“imádtam az itteni lányokat, / a rendőrség párszor végigkergetett a / járdán, a helyiek nagyon szívélyesek,” – A lengyel Miłosz Biedrzycki verse Sipos Tamás fordításában.

“Jelenléted halhús nekem, / Amely gyengéden és fehéren / Kontrázza a kék azult.” – A brazil Mário de Andrade verse Mohácsi Árpád fordításában.

“jó nagy adag szerelmet kiabáltam, egész hektárokat a szerelem pampájából”. Cécile Mainardi verse Szatmári Zsófia és Seláf Levente fordításában.

“Hát így élünk, / nem engedjük át a helyünket, nem mosolygunk, nem köszönünk, / félünk”. A lett Inga Gaile verse Tölgyesi Beatrix fordításában.

“egy nap láttam / hogy a szaunából jön nagymama / és fésülködik az asztali tükör előtt”. Az észt Kalju Kruusa verse Lengyel Tóth Krisztina fordításában.

“itt nincsenek nemzetiségek // csak a felhők fölé készülő emberek, akiket elfogott / a félelem, a remegés, a hascsikarás”. A litván Giedrė Kazlauskaitė verse Tölgyesi Beatrix magyar hangján.