James Tate

tate

James Tate (1943–2015) amerikai költő, a Missouri állambeli Kansas City-ben született. Tate mindössze egyéves volt, amikor pilóta édesapja egy bevetés során életét vesztette. Irodalommal főiskolás korában kezdett el foglalkozni, első verseit is ekkor írta, ebben az időben Wallace Stevens és William Carlos Williams gyakoroltak rá nagy hatást. Egyetemi diplomáját a University of Iowa híres írói műhelyében szerezte meg. Ekkoriban elsősorban az európai szürrealista líra – Max Jacob, Robert Desnos és André Breton – hatottak rá. Első verseskötete, a The Lost Pilot (1967), rögtön nagy feltűnést keltett, s kéziratát beválogatták a Yale Egyetem fiatal költőket bemutató exkluzív sorozatába. 1991-ben megjelent válogatott verseskötete elnyerte a Pulitzer- és a William Carlos Williams-díjat is. 1994-es Worshipful Company of Fletchers című kötete National Book Awardot kapott. Tate költőként és professzorként is nagy hatással volt a fiatalabb amerikai költőgenerációkra. 2015. július 8-án, 71 éves korában érte a halál a Massachusetts-beli Springfieldben.

“Azt mondja: Láttam, tegnap este nehezen / ment a két lábon állás.” Egy kései vers James Tate-től, a fordító Unoka Mihály.

“És a melankólia veszedelmes horga / ott lifeg minden kutyafülén. // A kutyán, akinek az életem köszönhetem, / aki átsegít minden egyes hosszú, fülledt éjszakán.” – James Tate verse Unoka Mihály fordításában.

Július 8-án elhunyt a kortárs amerikai költészet egyik meghatározó alakja. A Versumon emblematikus versével emlékezünk rá, Mohácsi Balázs fordításában. (Videóval.)