június 5, 2019 - Vers
“az olajfákon átszűrt opálos fényre / egyszer csak felfüggeszted lépted”
João Miguel Henriques (1978) cascaisi születésű portugál költő, műfordító, egyetemi tanár. Ezidáig hat verseskötete jelent meg, melyek közül az O Sopro da Tartaruga (A teknős lehelete, 2005), az Isso Passa (Elmúlik, 2012) és a Fonte Breve (Rövid Forrás, 2015) Portugáliában került kiadásra, míg a Também a Memória é Algum Conhecimento (Az emlékezés is megismerés, 2009) és az Entulho (Törmelék, 2010) című kötetei Brazíliában lettek publikálva. Portugál és német irodalmat tanult a Lisszaboni Egyetemen, doktori dolgozatát a neorealizmus költészetéből írta. Élt többek között Németországban, Skóciában és Szlovéniában. Tanított az Újvidéki és a Szegedi Egyetemen. Jelenleg Budapesten él és az ELTE BTK-n tanít portugál nyelvet és irodalmat, valamint a Camões Intézet Portugál Nyelvi Központot igazgatja.
“az olajfákon átszűrt opálos fényre / egyszer csak felfüggeszted lépted”
Planetárium ég a világ kedvesem a fák a folyóba merülnek elbújik a földbe az ember sötét odvakba, holtak közelébe a szó a szájba visszatér a gondolat kővé mered és mi, kedvesem, mindentől távol a planetáriumban merülünk álomba
“a kanyarhoz közelítve hol az út a vadonba vezet” João Miguel Henriques verse Borbáth Péter fordításában
“avarral és fenyőfaágakkal takard be a titkos gyökerek kertjét” – a május 16-i Versum Fesztivál egyik fellépője, a portugál João Miguel Henriques verse Urbán Bálint fordításában.
João Miguel Henriques verse Borbáth Péter fordításában.