John Ashbery

john-ashbery-poster

John Ashbery (1927) amerikai költő, műfordító, esszéista. A New York állambeli Rochesterben született, majd egy farmon töltötte gyerekkorát az Ontario-tó mellett. A Harvard Egyetemen végzett, ahol barátai és évfolyamtársai között volt Kenneth Koch, Frank O’Hara, Robert Bly és Robert Creeley is. Az ötvenes évek elejétől New Yorkban él, s a számos kritikus és irodalomtörténész által az utolsó nagy hatású avantgárd csoportosulásnak tartott New York-i költői iskola meghatározó alakja lett. Legtöbbet elemzett műve a Self Portrait in a Convex Mirror című hosszúverse (az azonos című kötetért 1976-ban mindhárom nagy amerikai díjat – a költészeti Pulitzer-díjat, a National Book Awardot és a National Book Critics Circle Awardot – megkapta), de ezen kívül még több mint húsz verseskötet szerzője. Hosszabb ideig élt Párizsban, és számos francia költőt fordított angol nyelvre. Költészetét nehéz besorolni, egyszerre avantgárd, kísérletező, játékos, posztmodern, tragikus és szürreális – sokan a kortárs amerikai líra nagy érthetetlenjeként tartják számon, mindenesetre a huszadik század második felének és a huszonegyedik század első évtizedeinek megkerülhetetlen hatású költője.