június 25, 2018 - Vers
“Habosra paskolták a tengert, / és nyomdokvizük fénylett utánuk.” Mark Strand nagyszabású verse Závada Péter fordításában.
Mark Strand (1934–2014) a kanadai Prince Edward sziget Summerside nevű településén született. Fiatal kora jó részét Dél- és Közép-Amerikában töltötte, majd az Egyesült Államokban járt egyetemre, a Yale-en festészetet tanult, mestere Josef Albers volt. Számos elismerése mellett az Egyesült Államok koszorús költője is volt 1990-91-ben, Blizzard of One című 1999-es kötetéért pedig elnyerte a költészeti Pulitzer-díjat. Strand líráját leggyakrabban Wallace Stevens, Elisabeth Bishop vagy Robert Bly költészetéhez szokták hasonlítani. Verseire már első, Sleeping With One Eye Open című 1964-ben megjelent kötetétől jellemző volt egyfajta lírai-szürreális világlátás, mely a személyesség kizökkentésével érte el hatását, vagy ahogy a költő és kritikus Richard Howard írta róla: verseiben „egy megosztott személyiség működött”. Mark Strand 2014. november 29-én hunyt el New Yorkban.
“Habosra paskolták a tengert, / és nyomdokvizük fénylett utánuk.” Mark Strand nagyszabású verse Závada Péter fordításában.
“Belegázolok a tél fehér levegőjébe / és a seregély visítása bőrömhöz simul.” Mark Strand újabb verse Závada Péter fordításában.
“Gondolj a denevérekre // Ahogy kiözönlenek barlangjukból, / Mint a koromfekete szél”. Mark Strand újabb verse Závada Péter fordításában.
“És most az álom, mely folyton forgolódott, míg aludtál, / mint egy gyémánt, behajózik az év leghidegebb éjszakájába.” Egy Mark Strand-vers Závada Péter fordításában.
A tavaly elhunyt amerikai költő egyik legismertebb verse Krusovszky Dénes fordításában.
„Változom, és mégsem változom.” – Mark Strand elégiája Babiczky Tibor fordításában.