Ivan Wernisch

A halál másutt várt ránk

              Serrés les uns contre les autres
              Les morts sans haine et sans drapeau
              Cheveux plaqués de sang caillé,
              Les morts sont tous d’un seul côté

                                                                               René Arcos

Északról próbáltuk átmanőverezni magunkat
homokvert fövenyes utakon

A nap égetett, sárga és lila erdők illatoztak
Mindenütt virított a vörösáfonya,

két alkalommal láttam rókát eliramodni,
egyszer még szürkefarkast is

Néha-néha fajdkakast, viszont sok tojót,
kár, hogy nem volt idő megállni és lepuffantani párat

Olyan gyorsan haladtunk, ahogy csak lehet az ilyen száraz, sima homokon,
a hernyótalpak csúszkáltak

Nehezebben lehetett előre jutni, mint a sárban,
de a rendeltetési helyünkre valamivel mégis előbb értünk a tervezettnél

A Narva aranyló vizében
óriás teherhajók rozsdásodó roncsai hevertek
Minden lángban állt előttünk

Csűrök, gazdasági épületek,
egy kolostor fehér fala a tóra hajló dombon
Nehéz, sötétszürke füst dőlt még a közeli temetőből is

A tankokat elrejtettük az almáskertben
és vártunk

Először gyerekek érkeztek,
aztán néhány nő közelített
Azt hitték, németek vagyunk

Alattunk
a fűcsomókkal gyéren benőtt kavicsos parton
a napokban megölt emberek hevertek

Meztelenül és cipő nélkül feketedtek ott,
a falusiak már leszedték a lábbelit és a ruhát róluk
Éjszaka megrágcsálták őket a disznók és a kutyák
De ami furcsa: a hullabűzt elnyomta a halszag

Bombázó húzott el fölöttünk
felfújódott hasú mint egy hulla
Minden alkalommal simán
visszatért az orosz oldalra

Hallottuk a dorpati templomok harangját
vonyítás felelt rá izgatottan, egy alacsonyan
szálló repülő felfedezett minket
A kézfejemet lövedék súrolta,
meg se karcolt, csak megégette a bőröm,

egy visszaverődő kő behorpasztotta a sisakom,

a teherautó kigyulladt,
felrobbant egy láda kézigránát
Gillis bajtárs égést szenvedett
És ezzel vége is

A sebesülések többsége nem volt komoly
A kezemet magam kötöztem be

Gebelin márki szájharmonikát húzott elő,
ketten-hárman énekelni kezdtek
Kinyitottam egy doboz szardíniát. Ó te szőkehajú lány

Aztán este, nem sokkal sötétedés előtt,
motoros futár érkezett Furluk gruppenführer parancsával,
hogy a falut azon nyomban hagyjuk el

Halálfáradtak voltunk,
de az a halál másutt várt ránk

Az éjszaka holtfehér volt és rózsaszín

Vörös István

fordítása