Victor Brauner: Le ver luisant (1933)

Az üresség és a teltség titkai

Napon melengette nyelvét
földbe dugta kisujját és várta hogy kivirágozzon

Valahányszor fázott kezét dörzsölgette
valahányszor meghalt zoknit húzott lábára
valahányszor fésülködött bereteszelte az ajtókat
valahányszor futott tükörbe nézett

Ha vízre tekintett körök képződtek
ha hózentrógerét kicsatolta lábai elhulltak

 

fordítása