Donald Hall

Dolgok

(The Things)

Ahogy belépek a házamba, régen vásárolt,
bekeretezett festményeket látok a falon
– de Kooning, Arp, Laurencin, Henry Moore –,
amiket évekig őriztem és bámultam,
mégis, tekintetem visszatér a közönségesség
mestereihez – egy tökéletesen kerek, fehér kő,
baseballjátékosok apró ólomfigurái, egy kolomp,
egy törött, dédanyám korabeli hintaszék,
egy halott kutya játéka – értéktelen, felejthetetlen
törmelékek, amiket majd gyermekeim dobnak el,
ahogy én tettem anyám szuvenírjeivel,
amiket halott apámmal utazgatva gyűjtött, a cicás fényképekkel,
és az édesanyjától, Kate-től kapott üdvözlőkártyákkal.

Bordás Orsolya

fordítása

Az eredeti szöveg itt olvasható.