Egy tökéletlen Isten tesztbábui
Mivelhogy annyira hülyék vagyunk,
már a Cracker Jacksbe rejtett meglepetések is papírból
vannak, hogy le lehessen őket nyelni, a létrákat
figyelmeztetésekkel ragasztják tele. Tilos
a Stonehenge-hez harminc méternél közelebb menni, mert
mindenki szuvenírt törne belőle,
a hazafelé vezető út pedig egy sávra szűkül
hogy aki szeretne addig bámulhasson a gödörbe
mígnem az felér egy búslakodással. Ha engem kérdeznek,
az emberiség legnagyobb teljesítménye
a szeletelt kovászos uborka. Isten azért teremtette a mennyországot
hogy végül azt mondhassa: Kifelé!, mi pedig valószínűleg
ezért teremtettük Istent, aki nem különösebben rajong érte, hogy
a hozzánk hasonlók teremtették. Nem csoda, hogy minden reggel
gyerekorvos, és happy hour-kor már a toxikológián.
Tényleg minden a képzeleten múlik, a mocskos, mocskos képzeleten?
Lehet, hogy Isten azért próbált meg szemetessé változtatni,
hogy a kukásautó hidraulikus karjával fölemeljen,
és üresre döngöljön. Vagy épp jégkásává,
hogy édesek legyünk, ragacsosak és elejthetők.
Netán egy genitália-arcú kagylóvá, hogy lelocsoljanak
Tabascóval, majd egészben lenyeljenek, vagy épp az ő dicsőségére,
izzadjunk igazgyöngyöt.
Závada Péter
fordítása
Az eredeti szöveg itt olvasható.