Alesz Razanau

Fegyver
(Broń)

Szorongat a nap, mikor kardért és pajzsért nyúlok…

Most fel vagyok fegyverezve, most meg tudom védeni magam
és visszatámadni, és az emberek, akik tegnap még belém könyököltek,
ma tisztelettudóan köszöntenek.

Ahogy telik az idő, a kard hozzánő a jobb kezemhez,
a pajzs a balhoz, már saját testemként kezdem érezni őket.

Mégis… Ha ők mégis én vagyok, tényleg
a végsőkig azt kell tennem, amit most:
a fegyveremre bízni magam!?

Fokozatosan elválasztom őket magamtól: felszabadulok.
Bizonyára hetek telnek el, mire végzek.
Hiszen a fegyver egészen hozzánőtt a testemhez, a lényemhez.

De a gyengeség leküzdéséhez le kell küzdenem az erőt is.

(Jan Maksymiuk lengyel fordítása alapján)

Sipos Tamás

fordítása