
Grímur Thomsen
Hegyi óriás a tizenkilencedik században
(Bergrisi á nítjádu öld)
Jégből a barlang,
jégből az ajtó,
fekszem a fagyban,
fúj be a friss hó;
hajnali fény kelt,
húzom a csizmám,
siklik a síléc
hűs hegyek ormán.
Hullik a hófajd,
fejét letépem,
reccsen a csontja;
csöppen a vére,
levét leszívom;
lerágom húsát;
s huss, hazaugrom
hálni egy órát.
Szörnyű e század,
szállnak az esték;
vigasz helyére
veretes vers lép;
az Úlfarrímurt
gyakran gyakorlom,
bár az Andrarímurt
nagyobbra tartom.
Régi időknek
rabja maradtam,
az új időket
mindig is untam,
éjjeli trollként
egy dolog izgat:
húsos ebédet
hozzon a holnap.
fordításaDunajcsik Mátyás
Grímur Thomsen: Hegyi óriás videó: