Bertolt Brecht

Harmadik zsoltár

1. Júliusban majd kifogjátok a hangom a halastavakból. Ereimben konyak. Húsból a kezem.
2. Bőröm kicserzette a víz, kemény vagyok, mint a mogyorófütykös, tehát épp az ágyba való, kedves szeretőim!
3. Mikor a köveken napfény vöröslik, gitárszót hallanék: a húrok marhabélből, baromian szólnak, és kicsiny dalokat zabálnak.
4. Júliusban viszonyom van az éggel, Azúrkámnak becézem őt, aki ibolyakék és nagyszerű, és szeret. Ez férfiak szerelme.
5. És még el is sápad, mikor a marhabél-húrokat kezdem nyögetni, és felmutatom neki a szántóföldek vörös feslettségét, vagy ha a párzó marhák böffenését utánzom.

Bernáth István

fordítása