Ursula K. Le Guin

Himnusz az időhöz

Az idő mondá, hogy „Legyen”
minden pillanat, s erre lőn
az űr, és benne fénylőn
mindegyik sugárzó galaxis.

És a tekintet felfénylő figyelme.
És a szúnyogok ellibegő tánca.
És a tengerek hullámzása.
És lett halál és sors is.

Teret ad az idő,
hogy menj és jöjj haza,
hiszen minden vég az idő
méhében veszi kezdetét.

Az idő létezés, a létezés
idő, egyetlen dolog az egész,
a fénylés és a látás –
a sötét hemzsegés.

Mohácsi Balázs

fordítása

Az eredeti szöveg itt olvasható.