Bohdan Zadura

Hotel Ukrajna

****

befogadnál egy ukrajnai
menekültet a saját házadba? –
kérdezi egy internetes hírportál

Andrij Bondart és Szofijkát
még gyerekkel
és anyósostul is
igen

de hogy
két kutyával is
azt nem tudom

Bojcsenkóékat
mindhármukat

Halina Krukot
még az új palijával is

Katya Babinkát
még húsz évvel öregebben is

Dmitro Pavlicskót
még nyolcvanötévesen is

Ljubov Jakimcsukot
még terhesen is 

Dzvinka Matyijast még a húgával Bohdanával is
és Bohdana Matyijast még a nővérével Dzvinkával is

Szasko Irvanecet Okszanával 
Natalka Bilocerkivecet Mikolával
Mikola Rjabcsukot Natalkával
Pavlo Scsiricját még gyomor-
fekéllyel is

Vira Menyjukot és a kis Verát
Drohobicsból
és Ljonya Goldberget szintén onnan
de ne számítson arra hogy a LinkedInen
jóváhagyom hogy
az ismerőse vagyok

Szerhij Zsadant
bár ő Harkivból van
Szasko Kabanovot
bár rímes verseket ír
ráadásul azt is oroszul

Andrij Ljubkát 
gondolkodás nélkül

és Neborakot Kijanovszkát Belejt
Sztrongovszkijt és Szlivinszkijt
Szemencsukot és Vinnicsukot
Lisehát és Dana Pincsevszkát
és azt a nőt aki 
a verandabalkon nicknév alatt rejtőzött

akitől 2010-ben az “JE”
könyvesboltban egy kis üzenetet
kaptam

és Marijka Martuszevicset Igor Bjelovot Vaszil Mahnót

na ne Marijka fehérorosz Igor orosz
Mahno pedig tizennégy éve
már nem Tarnopilban hanem New Yorkban él

szóval először az amerikaiak
töröljék el a vízumot a lengyeleknek

***

a monitor bal oldalán felirat:
ÉLŐBEN: véres összecsapások Kijevben

felmegyek az espreso.tv-re
pontosabban az adás ismétlésére

lövések
barikádok
égő abroncsok
fejek tengere
háttérben a Hotel Ukrajnával
időről időre
beszédek
amiket fogkrém-
reklámok szakítanak meg

a Hotel Ukrajnában
2012 késői forró őszén
két napot töltöttem
az ötödik emeleten
jó kilátással a Majdanra
késő este értem
vissza az Arszenáltól
az Insztitutszka utcán
valakivel a recepció melletti
kis bárban kárpátaljai konyakot ittam 
talán Lesz Belej volt
nem emlékszem
de a reptéren Ola Bratcsuk
szedett össze és vitt el
Boriszpilba
és őt is befogadnám
a házamba
képeket nézek az interneten
a földszinti hallt
ahol akkor a recepcióson és kettőnkön
kívül senki nem volt csak valami nő
aki arra várt hogy valaki más
egyedüllétével legyen
elfoglalva
most
tábori kórház
és hullaház

**

a puławy-i lakásban
hangok szűrődnek be az udvarról
lárma kiáltások valami éneklés recsegés

odamegyek az ablakhoz
kimegyek a teraszra
a két szomszédos lépcsőház
ablakai alatt
a füvön
tömeg

néhány tucat ember

menekültek Ukrajnából 

azt követelik hogy engedjék be őket 
a lakásokba
agresszívek
kiabálnak

Szlava Ukrajini herojam szlava

senki nem megy ki hozzájuk
senki nem nyit ajtót

furcsállom
hogy csak az első
két lépcsőházat választották
egyáltalán nem érdekli őket
az amelyikben én lakom

a varsói lakásban ébredek ugyanazokat
a hangokat hallom mint álmomban
a tévé képernyőjén
élő közvetítés a Majdanról

*

szégyellem kedveseim
hogy minél inkább
veletek vagyok
annál kevésbé hallom
vezetőiteket
és mindenkit
aki a színpadról
szintén lengyelül
beszél hozzátok 

2014.02.23

Sipos Tamás

fordítása

A fordító köszönetet mond Vonnák Diánának a nevek átírásában nyújtott segítségéért.