Itzik Manger

Vagyok az út nyugatra
(ikh bin der veg keyn mayrev)

Vagyok az út nyugatra,
a szőke alkonyat,
az elhaló pásztorsíp
hangja az ég alatt.
.
Ne kövess hát, barátom,
a semmibe megyek;
ne kösd kék bánatomhoz
fiatal életed.

Nálam a szép a szívbe
hasító tőrdöfés,
bajnak meg ott a korsó,
a bíbor vedelés.

A szteppe vonz, a zord éj,
a lelkem egy cigány;
esténként, árny a lépcsőn,
jön szembe holt anyám.

Ne kövess hát barátom,
a semmibe megyek;
ne kösd kék bánatomhoz
fiatal életed.

A pőre szűzre vágyom,
ki a templomban áll,
s a szőke kis bolondnak
forró emlőt kínál.

Szivárvány, arany égen,
mit szívem meg nem un;
marasztalnám, de nyomban
elhalványul, kihuny.

A vad lovastól félek,
hurok a fegyvere:
csak öl, csak öl, ha üdvét
űzi is el vele.

Ne kövess hát barátom,
a semmibe megyek;
ne kösd kék bánatomhoz
fiatal életed.

Halasi Zoltán fordítása

A vers eredeti szövege itt (http://mendele.commons.yale.edu/1996/03/11/itzik-mangers-ikh-bin-der-veg-keyn-mayrev/) olvasható.