
Jidi Majia kortárs kínai költő verse Rácz Péter fordításában.
我,雪豹…… | Én, a hópárduc |
——献给乔治•夏勒 | — George Beals Schallernek |
1 | 1. |
流星划过的时候 | Hullócsillagok suhanásakor |
我的身体,在瞬间 | testemre majd |
被光明烛照,我的皮毛 | gyertya fénye vetül, és bundám |
燃烧如白雪的火焰 | hófehér lángra kap |
我的影子,闪动成光的箭矢 | Árnyékom fénynyaláb nyila, |
犹如一条银色的鱼 | akár egy ezüstszínű hal, |
消失在黑暗的苍穹 | tovatűnik a sötét égbolton |
我是雪山真正的儿子 | Havas hegycsúcsok hű fia vagyok |
守望孤独,穿越了所有的时空 | A magányt őrzöm, s átszelve időt s teret |
潜伏在岩石坚硬的波浪之间 | sziklák kőhullámai közt lapulok |
我守卫在这里—— | Itt őrködöm — |
在这个至高无上的疆域 | e magas bérceken |
毫无疑问,高贵的血统 | Nemes származásomat |
已经被祖先的谱系证明 | őseim családfája igazolja, nem kétséges |
我的诞生—— | Születésem csodája— |
是白雪千年孕育的奇迹 | a fenséges hó ezer éve viselős velem |
我的死亡—— | Halálomban— |
是白雪轮回永恒的寂静 | a fenséges hó újjászületésének örök némasága |
为我的名字的含义: | Nevem jelentése: |
我隐藏在雾和霭的最深处 | köd és pára mélyén rejtőzöm |
我穿行于生命意识中的 | Elmegyek a lét-tudat |
另一个边缘 | túlsó pereméig |
我的眼睛底部 | Szemem mélyébe |
绽放着呼吸的星光 | belehasít a lélegzet csillagsugara |
我思想的珍珠 | Gondolataim gyöngyszemei |
凝聚成黎明的水滴 | hajnali harmatcseppé gyűlnek |
我不是一段经文 | Nem egy szútra |
刚开始的那个部分 | kezdete vagyok |
我的声音是群山 | Hangom mint az időn |
战胜时间的沉默 | győzedelmeskedő hegyek némasága |
我不属于语言在天空 | Nincs közöm az olyan íráshoz, mely |
悬垂着的文字 | az égből lógatja nyelvét |
我仅仅是一道光 | Csupán fénysugár vagyok, mely |
留下闪闪发亮的纹路 | fénylő csíkot hagy maga után |
我忠诚诺言 | Hűségem ígéretét |
不会被背叛的词语书写 | nem az árulók nyelvén írom |
我永远活在 | Örökké az ürességgel átszőtt |
虚无编织的界限之外 | világ határain kívül élek majd |
我不会选择离开 | és nem a kivonulást választom, |
即便雪山已经死亡 | bár a hóhegy már elenyészett |
2 | 2 |
我在山脊的剪影,黑色的 | Kontúrom a hegygerincen fekete |
花朵,虚无与现实 | virágcsokor, üresség és valóság |
在子夜的空气中沉落 | éjfélkor a levegőben elmerül |
自由地巡视,祖先的 | Szabadon járőrözöm őseim |
领地,用一种方式 | földjén, ahol a csontjuk |
那是骨血遗传的密码 | és vérük génjei vezérelnek |
在晨昏的时光,欲望 | Hajnaltájt mindig |
就会把我召唤 | ha szólít a vágy, |
穿行在隐秘的沉默之中 | átszelem a rejtélyes némaságot |
只有在这样的时刻 | Csak akkor indulok, |
我才会去,真正重温 | ha újra átélhetem |
那个失去的时代…… | az eltűnt időt |
3 | 3 |
望着坠落的星星 | A hulló csillagokat nézve |
身体漂浮在宇宙的海洋 | testem az űrtengerben lebeg |
幽蓝的目光,伴随着 | Szemem foszforeszkáló kék fénye kíséri |
失重的灵魂,正朝着 | súlyát vesztett lelkemet, mely |
永无止境的方向上升 | a végtelenbe emelkedik |
还没有开始—— | Még nem kezdődött el— |
闪电般的纵身一跃 | Testem megfeszül, egy villámgyors ugrás |
充满强度的脚趾 | és erőtől duzzadó mancsaim |
已敲击着金属的空气 | máris a fémes levegőn kopognak |
谁也看不见,这样一个过程 | Senki nem látja, mi történik |
我的呼吸、回忆、秘密的气息 | Légzésem, emlékeim és titkaim szaga |
已经全部覆盖了这片荒野 | beivódott e hatalmas pusztába |
但不要寻找我,面具早已消失…… | De engem ne keress, álarcom már rég eltűnt |
4 | 4 |
此时,我就是这片雪域 | Most magam vagyok e hóbirodalom |
从吹过的风中,能聆听到 | A susogó szélben hallik |
我骨骼发出的声响 | csontjaim ropogása |
一只鹰翻腾着,在与看不见的 | A sas vitézül csapkod szárnyaival, láthatatlan |
对手搏击,那是我的影子 | ellenféllel, az én árnyékommal küzd, |
在光明和黑暗的 | ami a fény és a sötétség |
缓冲地带游离 | között bolyong |
没有鸟无声的降落 | Madár itt hangtalan nem száll le |
在那山谷和河流的交汇处 | A völgy és a folyómeder találkozásánál |
是我留下的暗示和符号 | hagytam üzenetemet és jelemet |
如果一只旱獭 | Fejvesztve rohan |
拼命地奔跑,但身后 | egy mormota, pedig |
却看不见任何追击 | nem űzik vadászok, |
是我的意念 | a gondolatomtól |
已让它感到了危险 | rettent meg |
你在这样的时刻 | Ilyenkor sosem |
永远看不见我,在这个 | láthatsz engem itt, |
充满着虚妄、伪善和杀戮的地球上 | e csalárdsággal, gyilkolással teli földgolyón |
我从来不属于 | Máshova |
任何别的地方! | én sose tartoztam! |
5 | 5 |
我说不出所有 | Nem ismerem |
动物和植物的名字 | az összes állat és növény nevét |
但这却是一个圆形的世界 | De tudom, hogy kerek a világ |
我不知道关于生命的天平 | Rejtély, hogy az életben |
应该是,更靠左边一点 | merre billen a mérleg nyelve |
还是更靠右边一点,我只是 | Csak egy hópárduc vagyok, |
一只雪豹,尤其无法回答 | aki főleg azt nem tudja, |
这个生命与另一个生命的关系 | milyen az élők közötti viszony |
但是我却相信,宇宙的秩序 | Hiszem mégis, hogy az űrben nem |
并非来自于偶然和混乱 | a véletlenből és a káoszból ered a rend |
我与生俱来—— | Születésemkor már milliónyi |
就和岩羊、赤狐、旱獭 | kötelék fűz az antilophoz, |
有着千丝万缕的依存 | a vörös rókához és a mormotához |
我们不是命运—— | Sorsunk nem akármi |
在拐弯处的某一个岔路 | mellékösvényre vezet |
而更像一个捉摸不透的谜语 | Megfejthetetlen rejtvényhez hasonlítunk inkább |
我们活在这里已经很长时间 | Ősidők óta itt élünk már, |
谁也离不开彼此的存在 | és tudjuk, nem létezhetünk a másik nélkül |
但是我们却惊恐和惧怕 | Ám sokszor megrettenünk, félünk, hogy |
追逐和新生再没有什么区别…… | üldözés és újjászületés közt nincs is különbség… |
6 | 6 |
我的足迹,留在 | Mancsom nyoma ott van |
雪地上,或许它的形状 | a hóborította mezőn, formája tán szebb, |
比一串盛开的 | mint a barack füzérnyi virágja |
梅花还要美丽 | egy japán képen |
或许它是虚无的延伸 | Vagy mindez a semmi folytatása volna? |
因为它,并不指明 | Mert nem utal |
其中的奥妙 | a benne megbúvó rejtelemre |
也不会预言—— | és meg nem jövendölheti |
未知的结束 | az ismeretlen véget |
其实生命的奇迹 | Valójában az élet csodája |
已经表明,短暂的 | már igazolta, hogy sem a köztes lét, |
存在和长久的死亡 | sem az örök halál |
并不能告诉我们 | nem döntheti el, |
它们之间谁更为重要? | melyikük a fontosabb? |
这样的足迹,不是 | Nem egy látnok hagyta itt |
占卜者留下的,但它是 | lábnyomát, mégis: |
另一种语言,能发出 | másfajta nyelv képes |
寂静的声音 | a csend hangján szólni |
惟有起风的时刻,或者 | Majd ha szél kel vagy |
再来一场意想不到的大雪 | hirtelen hóvihar kerekedik, |
那些依稀的足迹 | az söpri majd el |
才会被一扫而空…… | mancsom elmosódott nyomait… |
7 | 7 |
当我出现的刹那 | Felbukkanásom pillanatában, |
你会在死去的记忆中 | tán még ott leszel |
也许还会在—— | a holt emlékezetben—- |
刚要苏醒的梦境里 | Álmodban, ébredés előtt frissen, |
真切而恍惚地看见我: | vagy révetegen majd megpillantasz engem |
是太阳的反射,光芒的银币 | Aki a Nap tükröződése, fényes ezüstpénz |
是岩石上的几何,风中的植物 | aki geometrikus minta a sziklán, növény a szélben |
是一朵玫瑰流淌在空气中的颜色 | aki rózsa szárnyaló színe a levegőben |
是一千朵玫瑰最终宣泄成的瀑布 | aki ezer szál rózsából zúduló vízesés |
是静止的速度,黄金的弧形 | aki a mozdulatlanság sebessége, az arany íve |
是柔软的时间,碎片的力量 | aki a puhaság ideje, a törtrész ereje |
是过度的线条,黑色+白色的可能 | aki a vonal, ami összeköt, a fekete és fehér esélye |
是光铸造的酋长,穿越深渊的 0 | aki a fényből formázott törzsfő, szurdokot átszelő “0” |
是宇宙失落的长矛,飞行中的箭 | aki az űr elveszett lándzsája, suhanó nyíl |
是被感觉和梦幻碰碎的 | akik a szétmállott érzetek és álmok |
某一粒逃窜的晶体 | egy szökevény szemsarkából kicsöppent kristály |
水珠四溅,色彩斑斓 | vízpermet, szédítő színpompa, |
是勇士佩带上一颗颗通灵的贝壳 | aki a bátor harcos övére fűzött mindentudó kagylócska |
是消失了的国王的头饰 | aki az eltűnt király fejdísze — |
在大地子宫里的又一次复活 | a Föld méhéből még egyszer feltámadott |
8 | 8 |
二月是生命的季节 | Február az élet ideje, |
拒绝羞涩,是燃烧的雪 | ahol nincs szemérmesség, február a lángoló hó |
泛滥的开始 | sodrásának kezdete |
野性的风,吹动峡谷的号角 | Vad szél fújja a kanyon kürtjét |
遗忘名字,在这里寻找并完成 | s neveket feledve, itt keresi és rendezi |
另一个生命诞生的仪式 | egy másik élet születésének szertartását |
这是所有母性—— | Ez minden anyaság |
神秘的词语和诗篇 | misztikus nyelve és költeménye, |
它只为生殖之神的 | mely a termékenység istenének |
降临而吟诵…… | eljövetelét esengi… |
追逐 离心力 失重 闪电 弧线 | Kergetés, centrifugális erő, gravitáció, villanás, körív |
重复的跳跃 气味的舌尖 接纳的坚硬 | Ismétlődő ugrás, ízlelő nyelv hegye, a befogadás keménysége |
欲望的弓 切割的宝石 分裂的空气 | A vágy íja, bemetszett ékkő, repedő levegő |
奔跑的目标 颌骨的坡度 不相等的飞行 | A rohanás célja, állkapocs dőlése, egyenlőtlen repülés |
迟缓的光速 分解的摇曳 缺席的负重 | Lomha fénysebesség, a bomlás imbolygása, a hiányzás terhe |
撕咬 撕咬 血管的磷 齿唇的馈赠 | Tépés, harapás, foszfor az erekben, a fogak és ajkak ajándéka |
呼吸的波浪 急遽的升起 强烈如初 | A légzés hullámai, lendületes emelkedés, intenzitás, mint régen |
捶打的舞蹈 临界死亡的牵引 抽空 抽空 | Dübörgő tánc, halál előtti vonszolódás, szívás, ürítés |
想象 地震的战栗 奉献 大地的凹陷 | Képzelődés, a föld rengése, felszentelés, a Föld bemélyedése |
向外渗漏 分崩离析 喷泉 喷泉 喷泉 | Szivárgás, szakadás, szétesés, forrás, forrás, forrás |
生命中坠落的倦意 边缘的颤抖 回忆 | Zuhanás az életben, kimerültség, a perem remegésének emléke |
雷鸣后的寂静 等待 群山的回声…… | Mennydörgés utáni csend, várakozás, hegyek ekhója… |
9 | 9 |
在峭壁上舞蹈 | Sziklafalon táncol |
黑暗的底片 | Sötét filmnegatív |
沉落在白昼的海洋 | merül el a nappal tengerében |
从上到下的逻辑 | A felülről lefelé haladó logika |
跳跃虚无与存在的山涧 | átugrik a lét és a semmi patakján |
自由的领地 | A szabadság birtoka |
在这里只有我们 | Itt csak mi tudjuk |
能选择自己的方式 | megválasztani saját módszerünket |
我的四肢攀爬 | Négy lábbal kapaszkodom fölfelé |
陡峭的神经 | a meredek idegszálakon |
爪子踩着岩石的 | Mancsom a sziklák zongorabillentyűin lépked |
琴键,轻如羽毛 | pihekönnyen |
我是山地的水手 | Hegyvidékek tengerésze vagyok |
充满着无名的渴望 | nevenincs reménnyel eltelve |
在我出击的时候 | Amikor támadok, |
风速没有我快 | sebesebb vagyok a szélviharnál |
但我的铠甲却在 | Páncélos izmaim |
空气中嘶嘶发响 | megreccsennek |
我是自由落体的王子 | A szabadesés hercege vagyok, |
雪山十二子的兄弟 | a hóhegyek tizenkét fivérének egyike |
九十度的往上冲刺 | Kilencven fokban felfelé lendülök |
一百二十度的骤然下降 | százhúsz fokban hirtelen lefelé |
是我有着花斑的长尾 | Hosszú, foltos farkam van, |
平衡了生与死的界限…… | amellyel élet és halál mezsgyéjén egyensúlyozom |
10 | 10 |
昨晚梦见了妈妈 | Múlt éjjel anyámmal álmodtam |
她还在那里等待,目光幽幽 | Még mindig ott várt, bágyadtan |
我们注定是—— | Mi arra rendeltettünk, |
孤独的行者 | hogy magányos vándorok legyünk |
两岁以后,就会离开保护 | Két évesen el kell hagynunk az oltalmat, |
独自去证明 | hogy egyedül bizonyítsunk |
我也是一个将比我的父亲 | Én egy nap az apámnál is |
更勇敢的武士 | bátrabb harcos leszek |
我会为捍卫我高贵血统 | Nemes származásomért |
以及那世代相传的 | és generációk óta öröklődő, |
永远不可被玷污的荣誉 | örökké folttalan becsületemért |
而流尽最后一滴血 | ontom hát utolsó csepp vérem |
我们不会选择耻辱 | Nem a szégyent választjuk majd |
就是在决斗的沙场 | A párbaj mezején, akár |
我也会在临死前 | a halál előtti pillanatban |
大声地告诉世人 | hirdetem majd a világnak |
——我是谁的儿子! | — kinek a fia vagyok én! |
因为祖先的英名 | Mert őseim dicső neve |
如同白雪一样圣洁 | oly szent és tiszta, mint a hó |
从出生的那一天 | Születésem napjától |
我就明白—— | tudom, igen — |
我和我的兄弟们 | hogy én és a testvéreim is |
是一座座雪山 | mindörökké egy-egy hóhegy |
永远的保护神 | őrangyalai vagyunk |
我们不会遗忘—— | Sosem fogjuk feledni |
神圣的职责 | áldott kötelességünket |
我的梦境里时常浮现的 | Álmaimban gyakran előúszik |
是一代代祖先的容貌 | a múltból őseim arca sorban, |
我的双唇上飘荡着的 | fejem körül pedig ott burjánzik |
是一个伟大家族的 | dicsőséges családom |
黄金谱系! | aranyozott családfája |
我总是靠近死亡,但也凝视未来 | A halál közelében vagyok mindig, mégis a jövőt kémlelem |
11 | 11 |
有人说我护卫的神山 | Azt mondják, a szent hegyen, amit őrzök |
没有雪灾和瘟疫 | nincs hóomlás, se pestis |
当我独自站在山巅 | Ahogy itt állok egyedül a csúcson, |
在目光所及之地 | amerre csak nézek, |
白雪一片清澈 | a kristálytiszta havat látom |
所有的生命都沐浴在纯净的 | Minden teremtmény a békés, |
祥和的光里。远方的鹰 | makulátlan ragyogásban fürdik. A magasban szálló |
最初还能看见,在无际的边缘 | sast még jól látom, de a láthatár peremén |
只剩下一个小点,但是,还是同往常一样 | már csak kis pont, majd |
在蓝色的深处,消失得无影无踪 | a kék mélységben eltűnik nyomtalan |
在不远的地方,牧人的炊烟 | Nem messze jurták eregetik a füstjüket, |
袅袅轻升,几乎看不出这是一种现实 | száll könnyedén, mögötte elmosódik az igazi kép |
黑色的牦牛,散落在山凹的低洼中 | Fekete jakok szerteszét a völgyben, |
在那里,会有一些紫色的雾霭,漂浮 | ahol bíbor köd terjeng |
在小河白色冰层的上面 | a folyócska fehér jégpáncélja fölött |
在这样的时候,灵魂和肉体已经分离 | Test és lélek különvált már |
我的思绪,开始忘我地漂浮 | Gondolataim önfeledten lebegnek |
此时,仿佛能听到来自天宇的声音 | Épp mintha hangokat hallanék a menny |
而我的舌尖上的词语,正用另一种方 | hatalmas kapujából, |
在这苍穹巨大的门前,开始 | nyelvem hegyén már a szavak, |
为这一片大地上的所有生灵祈福…… | a Föld összes lényéért szól imádságom |
12 | 12 |
我活在典籍里,是岩石中的蛇 | Klasszikus írásokban élek, mint kígyó a sziklák közt |
我的命是一百匹马的命,是一千头牛的命 | Életem száz ló élete, ezer bivaly |
也是一万个人的命。因为我,隐蔽在 | élete, tízezer ember élete. Hisz a szútra |
佛经的某一页,谁杀死我,就是 | egyik oldalán lapulok, s aki engem megöl, az |
杀死另一个看不见的,成千上万的我 | épp egy másik, láthatatlan ént öl, és ezernyi ént öl, meg tízezernyi ént öl |
我的血迹不会留在巨石上,因为它 | Vérem nem hagy nyomot a sziklán, |
没有颜色,但那样仍然是罪证 | hisz nincs is színe, mégis bizonyítéka a bűnnek |
我销声匿迹,扯碎夜的帷幕 | Hangtalanul és nyom nélkül tűnök el, széttépem az éj függönyét |
一双熄灭的眼,如同石头的内心一样隐秘 | Egy kihunyt szempár, rejtelmes, akár a kő szíve |
一个灵魂独处,或许能听见大地的心跳? | Egy szellem magányosan él, tán a Föld szívének dobbanását hallom |
但我还是只喜欢望着天空的星星 | Pedig csak a csillagokat szeretném nézni az égen |
忘记了有多长时间,直到它流出了眼泪 | Időt feledve, mígnem könnyem kicsordul |
13 | 13 |
一颗子弹击中了 | Egy golyó eltalálta |
我的兄弟,那只名字叫白银的雪豹 | a fivéremet, Fehér Ezüst hópárducot |
射击者的手指,弯曲着 | A lövész éppen meghúzta a ravaszt, |
一阵沉闷的牛角的回声 | felharsant egy keserves kürt, |
已把死亡的讯息传遍了山谷 | a halál hírét vitte messze a völgyön át |
就是那颗子弹 | Az a golyó volt |
我们灵敏的眼睛,短暂的失忆 | Éles szemünk, hirtelen villanással |
虽然看见了它,象一道红色的闪电 | bár látta a golyót, mely vörös fényével |
刺穿了焚烧着的时间和距离 | átszúrta a lángoló időt és távolságot, |
但已经来不及躲藏 | de már nem volt ideje elrejtőzni |
黎明停止了喘息 | És hajnalra megszűnt a zihálása |
就是那颗子弹 | Az a golyó volt |
它的发射者的头颅,以及 | A lövész koponyája és |
为这个头颅供给血液的心脏 | koponyáját vérrel tápláló szíve |
已经被罪恶的账簿冻结 | megdermedt már a bűnök lajstromától |
就是那颗子弹,象一滴血 | Az a golyó, mint egy csepp vér |
就在它穿透目标的那一个瞬间 | amikor áthatolt a célpontján |
射杀者也将被眼前的景象震撼 | látványa sokkolta a lövőt |
在子弹飞过的地方 | Amerre a golyó repült |
群山的哭泣发出伤口的声音 | a sebek hangját visszhangozták a hegyek |
赤狐的悲鸣再没有停止 | A vörös róka azóta egyre csak vonyít, |
岩石上流淌着晶莹的泪水 | könnycseppkristályok gurulnak a sziklán |
蒿草吹响了死亡的笛子 | A halál furulyáját fújja a gonosz |
冰河在不该碎裂的时候开始巨响 | Megreccsen a folyó jege, pedig még nincs itt az ideje |
天空出现了地狱的颜色 | Az égen megjelent a pokol színe |
恐惧的雷声滚动在黑暗的天际 | Rémisztő dörgés gördül végig a sötét égbolt alján |
我们的每一次死亡,都是生命的控诉! | Minden egyes halálunk az életet vádolja! |
14 | 14 |
你问我为什么坐在石岩上哭? | Azt kérded, miért ülök és sírok a sziklán? |
无端的哭,毫无理由的哭 | Sírva szakadatlanul és oka fogyottan |
其实,我是想从一个词的反面 | Igazából a szó ellentétével |
去照亮另一个词,因为此时 | magyaráznám meg a szót, hisz az e pillanatban |
它正置身于泪水充盈的黑暗 | ott van a könnyekkel teli sötétségben |
我要把埋在石岩阴影里的头 | A szikla takarásába rejtett fejemet |
从雾的深处抬起,用一双疑惑的眼睛 | a köd sötétjéből felemelem, kétkedő tekintettel és |
机警地审视危机四伏的世界 | éberen vizsgálom a vészterhes világot |
所有生存的方式,都来自于祖先的传承 | A Lét minden formája őseink örökségéből ered |
在这里古老的太阳,给了我们温暖 | Az ősi Napfény meleggel ajándékozott meg itt |
伸手就能触摸的,是低垂的月亮 | Ami karnyújtásnyira van tőlem, az az alácsüngő hold |
同样是它们,用一种宽厚的仁慈 | Ők túláradó kegyelemmel |
让我们学会了万物的语言,通灵的技艺 | megtanítottak minket mindennek a nevére, és a szellem készségeire |
是的,我们渐渐地已经知道 | Igen, lassan-lassan megismertük |
这个世界亘古就有的自然法则 | e világnak teremtéstől létező természeti törvényét, |
开始被人类一天天地改变 | melyet az ember elkezdett napról-napra megváltoztatni |
钢铁的声音,以及摩天大楼的倒影 | Az acél hangja és a felhőkarcolók tükörképe |
在这个地球绿色的肺叶上 | vérző sebeket hagyott |
留下了血淋淋的伤口,我们还能看见 | a Föld zöld lebenyein, és láthatjuk, |
就在每一分钟的时空里 | hogy minden percnyi térben s időben |
都有着动物和植物的灭绝在发生 | állatok és növények pusztítása zajlik |
我们知道,时间已经不多 | Jól tudjuk, sem az embernek, sem mi magunknak |
无论是对于人类,还是对于我们自己 | nincs már sok időnk |
或许这已经就是最后的机会 | Ez már a legutolsó esélyünk |
因为这个地球全部生命的延续,已经证实 | Hisz a Föld összes élőlényének továbbélése, |
任何一种动物和植物的消亡 | már igazolta, hogy minden egyes állat s növény kihalása |
都是我们共同的灾难和梦魇 | mind a mi közös katasztrófánk és rémálmunk |
在这里,我想告诉人类 | Azt szeretném üzenni az emberiségnek, |
我们大家都已无路可逃,这也是 | hogy már senki nem menekülhet, ezért |
你看见我只身坐在岩石上,为什么 | látsz engem itt egyedül a sziklán, |
失声痛哭的原因! | ezért zokogok csendesen! |
15 | 15 |
我是另一种存在,常常看不见自己 | Az én létem más, gyakran nem is látom magamat |
除了在灰色的岩石上重返 | Jó visszatérni a szürke sziklára, de mindennél jobban |
最喜爱的还是,繁星点点的夜空 | a csillagos eget szeretem |
因为这无限的天际 | Mert a végtelen égbolton az én gyönyörű testem |
像我美丽的身躯,幻化成的图案 | képe ragyog |
为了证实自己的发现 | Hogy igazoljam felfedezésemet, |
轻轻地呼吸,我会从一千里之外 | beleszippantok a levegőbe, s ezer kilométerről |
闻到草原花草的香甜 | megérzem a pusztai virágok édes aromáját |
还能在瞬间,分辨出羚羊消失的方位 | Rögtön észlelem, merre tűnt el az antilop |
甚至有时候,能够准确预测 | Sőt, olykor még azt is pontosan tudom, |
是谁的蹄印,落在了山涧的底部 | ki hagyta patanyomát a patak medrében |
我能听见微尘的声音 | Meghallom a porszem neszezését, |
在它的核心,有巨石碎裂 | magjában irdatlan szikla hasadását, |
还有若隐若现的银河 | a feltűnő, majd eltűnő tejút |
永不复返地熄灭 | végső kihunyását, |
那千万个深不见底的黑洞 | s milliónyi feneketlen fekete lyukban |
闪耀着未知的白昼 | az ismeretlen nappalok ragyogását |
我能在睡梦中,进入濒临死亡的状态 | Álmomban a halál közelébe tudok férkőzni, |
那时候能看见,转世前的模样 | láthatom alakomat testet öltés előtt |
为了减轻沉重的罪孽,我也曾经 | S hogy könnyítsek a súlyos bűnökön, |
把赎罪的钟声敲响 | már a vezeklés harangját is megkongattam |
虽然我有九条命,但死亡的来临 | Bár kilenc életem van, halálom eljövetele |
也将同来世的新生一样正常…… | oly természetes lesz, mint újjászületésem az eljövendő világkorszakban |
16 | 16 |
我不会写文字的诗 | Betűkkel nem tudok verset írni |
但我仍然会——用自己的脚趾 | Mégis — |
在这白雪皑皑的素笺上 | e hatalmas hómezőn, mint egy üres írólapon |
为未来的子孙,留下 | hátrahagyom utódaimnak |
自己最后的遗言 | mancsommal írt végakaratomat |
我的一生,就如同我们所有的 | Életem olyan, mint |
先辈和前贤一样,熟悉并了解 | őseink és egykori nagyjaink élete |
雪域世界的一切,在这里 | Ismerem e hófödte világ minden zugát |
黎明的曙光,要远远比黄昏的落日 | A pirkadat fénye itt vonzóbb, |
还要诱人,那完全是 | mint alkonyatkor a naplemente, |
因为白雪反光的作用 | pusztán a hó tükröződése miatt |
不是在每一个季节,我们都能 | Pedig nem minden évszak |
享受幸福的时光 | boldog időket |
或许,这就是命运和生活的无常 | Meglehet, ez a sors és a lét kiszámíthatatlansága |
有时还会为获取生存的食物 | Táplálékszerzés közben |
被尖利的碎石划伤 | olykor felkarcolnak az éles kavicsok |
但尽管如此,我欢乐的日子 | De mégis több a boldog napom, |
还是要比悲伤的时日更多 | mint a szomorú |
我曾看见过许多壮丽的景象 | Mennyi pompás látvány, |
可以说,是这个世界别的动物 | amelyekről a többi állat |
当然也包括人类,闻所未闻 | még csak nem is hallott, de az emberek sem |
不是因为我的欲望所获 | Nem vágyaim zsákmányai ezek, |
而是伟大的造物主对我的厚爱 | hanem a dicső Teremtő kiapadhatatlan szeretete |
在这雪山的最高处,我看见过 | E hóhegy csúcsáról már láttam |
液态的时间,在蓝雪的光辉里消失 | a cseppfolyós időt, a hó kéklő ragyogásában eltűnni |
灿烂的星群,倾泻出芬芳的甘露 | a tündöklő csillagokat, illatos mézharmatot ontani |
有一束光,那来自宇宙的纤维 | s a világűr szövetéből érkező fénysugarat |
是如何渐渐地落入了永恒的黑暗 | lassan-lassan az örök sötétségbe aláhullani |
是的,我还要告诉你一个秘密 | De elárulok még egy titkot Neked: |
我没有看见过地狱完整的模样 | sosem láttam a poklot teljes egészében, |
但我却找到了通往天堂的入口! | de ráleltem a Mennyek bejáratára! |
17 | 17 |
这不是道别 | Ez nem búcsú |
原谅我!我永远不会离开这里 | Bocsáss meg nekem! Én innen el sosem megyek |
尽管这是最后的领地 | Bár ez az utolsó birtokunk |
我将离群索居,在人迹罕至的地方 | Ott szeretnék élni, ahol nem jár ember |
不要再追杀我,我也是这个 | Ne üldözzetek tovább, |
星球世界,与你们的骨血 | édestestvéretek vagyok |
连在一起的同胞兄弟 | a világmindenségben vér köt össze bennünket |
让我在黑色的翅膀笼罩之前 | Bárcsak feledhetném félelmet a mészárlástól, |
忘记虐杀带来的恐惧 | mielőtt beborít a fekete szárny |
当我从祖先千年的记忆中醒来 | Amikor őseim ezeréves emlékezetéből feleszmélek, |
神授的语言,将把我的双唇 | szájam az istenadta nyelv kelléke lesz |
变成道具,那父子连名的传统 | Az apáról fiúra szálló név hagyománya |
在今天,已成为反对一切强权的武器 | pedig mára a zsarnokságok elleni fegyver lett |
原谅我!我不需要廉价的同情 | Bocsáss meg! Nincs szükségem olcsó sajnálatra |
我的历史、价值体系以及独特的生活方式 | Létem alapja a történelmem, értékrendem, életformám |
是我在这个大千世界里 | sajátos életformám, ez oltalmaz a nagyvilágban |
立足的根本所在,谁也不能代替! | Helyemre senki nem léphet! |
不要把我的图片放在 | Takarjátok el a képemet, |
众人都能看见的地方 | ne lásson a tömeg |
我害怕,那些以保护的名义 | Védeni akarnak, de valójában |
对我进行的看不见的追逐和同化! | üldözni és asszimilálni fognak! |
原谅我!这不是道别 | Bocsáss meg! Ez nem búcsú |
但是我相信,那最后的审判 | De hiszem, hogy az utolsó ítélet |
绝不会遥遥无期……! | nem húzódhat a végtelenségig…! |
乔治•夏勒(George Beals Schaller,1933年–),美国动物学家、博物学家、自然保护主义者和作家。他曾被美国《时代周刊》评为世界上三位最杰出的野生动物研究学者之一,也是被世界所公认的最杰出的雪豹研究专家。
George Beals Schaller (1933-) amerikai állatkutató, biológus, természetvédő, iró. A Times Magazin a világ három legkiemelkedőbb vadbiológusa egyikének, valamint a világon elismert legkiválóbb hópárduc-kutatónak választotta.
Nyersfordítás: Barta Erika (1973), sinológus, műfordító. 2001-ben végzett az ELTE kínai szakán. Eddig Yu Qiuyu, Bai Xianyong, Mo Yan, Yu Zemin, Luowu Laqie és Jidi Majia kínai szerzők műveit fordította magyarra.