João Rasteiro

Kezdetben vala az ember
(No princípio foi o homem)

I.

Kezdetben vala az ember (egy kivert kutyával, felnyársalva egy fénylő karóra, magányának zsarátnoka alatt töltve rácsokkal barázdált, hátramaradó napjait), és az ember megteremté az Istent, és az ember lángra lobbantá Istent romlottságának rózsaolajával: a zarándoklat salakon és fertőzött vizeken át, hogy ne emlékezzen saját szánalmas nevére. Kezdetben lőn az ember, a húsnál sötétebb seb és gyalázatosan élt a félhomályban: pompás korsója az elgennyesedésnek, tűzben égő szár bimbózó hitekkel. Kezdetben az ember létezett, és benne az Isten lehelte lélek.

Gál Soma

fordítása