Mak Dizdar

Emlékezés egy fára

Volt
Egy fám

Ágakkal egy fa
Lombbal az ágakon
Madarakkal a lombban

Törzsénél
Letérdeltem

Lombja alatt
Sírva fakadtam

A fák között
Volt egy fám

De fám most
Nincsen

Virágaival magam
Fel nem díszíthetem

Ágára magam
Fel nem köthetem

Csuka Zoltán fordítása

A Jelenkor 1967/7-8. számában megjelent Dizdar-versekhez egy rövid jegyzet is tartozik, név nélkül (valószínűleg ez is a fordító Csuka Zoltán munkája):

„Bosznia-Hercegovina mai költészetének legkiemelkedőbb egyénisége 1917-ben született a hercegovinai Stoce községben. Iskoláit Sarajevoban végezte s itt indult el írói pályáján. Több folyóiratot szerkesztett, jelenleg a Sarajevoban megjelenő Zivot (Élet) című irodalmi folyóirat főszerkesztője.

Első verseskönyve 1936-ban jelent meg Vidopoljska noć (Vidopoljei éjszaka) címen, de a cenzúra akkor verseinek több mint felét kihagyatta. Jó ideig hallgatott, majd 1954-ben a Plivačica (Az úszó nő) című poémája keltett nagy feltűnést. A jugoszláv költészet élvonalába azonban csak tavaly megjelent „A kőbe zárt alvó” és „Szigetek” című verseskönyveivel jutott. „A kőbe zárt alvó” verseinek megírására a Boszniában és Hercegovinában található és a patarénusok korát idéző különös síremlékek ihlették, amelyek felírásai nyomán írta meg múltat idéző, de mai mondanivalójú verseit. E versek jó részét olaszra is lefordították s ezzel a sorozatával nyerte tavaly a Tutti gli uomini című olasz folyóirat tavalyi nemzetközi díját. Ugyancsak tavaly nyerte ezzel a kötetével az újvidéki (novisadi) Szerb Matica ún. Zmaj-díját, amelyet évenként a legjobb költői műnek ítél oda a Szerb Matica zsűrije. A Jelenkorban közölt legtöbb verse ebből a kötetből való.

Mak Dizdar jelenleg „Arany pecsétes zár alatt” című új verseskönyvén dolgozik, melynek versei Bosznia középkori költészetének szellemét idézik.”