Tullio Crali: Le forze della curva, 1930.
A lelkemből ma fekete epe árad
és elképzelem a napot amikor
dermedten fekszem egy asztalon
fénytölcsérben
szétzúzott állkapcsom
a fogorvos értékes
munkáját tanúsítja majd
egy kis arany csonk ami csillog
végső jele annak
ami
stefanocarrai volt.
fordítása
Stefano Carrai (Firenze, 1955) költő, a sienai egyetem tanára, de tanított a trentói, a leideni, a genfi és nancy-i egyetemen is. Szakterülete a középkori és reneszánsz irodalom, de modern és kortárs költőkről is közölt tanulmányokat. Legutolsó kötetével (La traversata dei Gobi - Átkelés a Góbin) 2017-ben elnyerte a rangos Viareggio-Rèpaci Díjat. Verseiben a személyes élettörténet nyomai az itáliai formai hagyományok szerkezetében jelennek meg, így Petrarca Daloskönyvének eredeti címére (Rerum Vulgarium Fragmenta) is emlékeztetnek. Carrai töredékeiben a verssorok mintha lecsúsznának a lapon, szinte képversekké válnak. Az idő fragmentumokban megmaradt nyomait a költő váratlan, szokatlan formában rendezi újra, amivel új, szabadabb képezetek létrejöttét segíti elő.
Szokács Kinga (1966), tanár, fordító, pszichodramatista, Budapesten él.
This message is only visible to admins.
Problem displaying Facebook posts.
Click to show error
