Hera Lindsay Bird

Piramisjáték
(Pyramid Scheme)

                                     RWTnek

egyik nap a piramisjáték fogalmáról gondolkodtam és arról hogy miért piramisjátéknak hívják
   és nem háromszögjátéknak
és megkérdeztem mit gondolsz erről
úgy gondoltad hogy súlyt ad neki és magát az alapötletet
a gazdasági jóléttel köti össze
és a történelem legnagyobb építészeti eredményeivel
tudat alatt csöndes forró gazdagságot sugallva
a háromszög kétdimenziós úgyhogy
kevésbé látványos mentális képet hoz létre mint egy háromdimenziós pénzügyi csalás
viszont így a piramis fogalmán keresztül megteremtődik ez a harmadik dimenzió
de meg kellett álljak egy pillanatra a pénzügyi csalásnál
mert rájöttem nem tudom igazán mi is az a piramisjáték
tudtam valami olyasmi hogy egyesek a semmiből jutnak pénzhez
hogy
például az aki a piramisjáték vagyis pontosabban
a háromszögjáték tetején van befektetőket szerez és elveszi a pénzüket
és aztán az első rend befektetőt másik rakás befektető pénzéből fizeti ki 
és így tovább
egész a háromszög aljáig
vagy a piramiséig
hát ez a barom dolog történik
ha a pénzed piramisban és nem bankszámlán tartod
habár ha engem kérdezel a bankok az igazi piramisjátékok 
vagy a szerelem lett volna az igazi piramisjáték? nem emlékszem

lehet hogy jobb ha egy piramisban tartod a pénzed mint ha egy bankban tartanád – 
nekem is körül kellene néznem és összehasonlítanom a különböző piramisok kamatlábait
lehet hogy jó lenne ha egy takarékpiramist nyitnék
egy rakás csapóajtóval és maláriával
hogy a pénzügyi antropológusokat
akarom mondani bankárokat távol tartsam
a smaragdjaim föld alatt hűlnek mint szép női szemek

azt hiszem ez valaminek a metaforája kellett volna legyen
de nem tudom mit is akartam vele kezdeni
és most elfújta az 
akármi szele
de magamat ismerve valószínűleg a szerelem volt
a nagy mélykék szexuális vágy ami mindegyre valóra válik
az a fekete papírkastély amely fölött egyetlen madár röpül

nem tudom hol ér véget ez a vers
mennyire mélyen a homokban
de még alig hogy este van
és te is én is részegek vagyunk kicsit
felveszed a telefont
töltesz egy italt
tudom hogy utálod a családi dolgokat a költészetben de gondolhattál volna erre még mielőtt azt javasoltad költözzünk össze
azt hittem az érvek és az őszinteség ugyanaz
azt hittem az üvöltözés és a szenvedély ugyanaz
azt hittem a fájdalomnak van értelme
azt már nem hiszem hogy a fájdalomnak van értelme
semmi jót nem tanultam a boldogtalanságból
semmi jót nem tanultam a boldogságból sem
amit veled kapcsolatban érzek annak semmi köze a tanuláshoz
semmihez sincs köze
de érzem lenn a szarkofágom négy sarkában
érzem álmomban
akkor is amikor nem gondolok rád
szétterjedsz a véremben mint a tűz egy elhagyott kórteremben
a pénzérmék ránehezednek a szememre
nagy megtiszteltetés és kiváltság volt hogy szerethettelek
nagy megtiszteltetés és kiváltság volt kihűlt pizzát enni hajnalban a lépcsődön
a szerelem hülyeség mintha csapkodnád a napot
és millió aranyérme hullana rád
amiért nem kellene adót sem fizetned
mert a nap pénze ingyenpénz
és elég biztos vagyok benne hogy erre nincsenek törvények
de én fizetnék adót
mert hiszem hogy a kórházakat és az iskolákat
és a művészetet közpénzből kell fenntartani
még ezt a verset is
mikor rád nézek a szemem két szomszédos égő ház
mikor rád nézek a szemem kimered mint egy rajzfilmkutyáé
mikor veled vagyok
hatalmas csend száll le rám
és úgy érzem mintha az életem legmélyebb részébe süllyednék
végigmegyünk az utcán a szél ide-oda fújja a füveket
sosem voltam ilyen boldog

Száva Csanád

fordítása

Az eredeti vers itt olvasható.