A december 27-én elhunyt szlovén költő verse Oravecz Imre fordításában.
Tomaž Šalamun
Yucatan
(Yucatan)
maruška, ana, francie bob meg én
71 karácsonyán mexikóba megyünk, emberekre
gondolok majd, akiket szeretek, a szélvédő
üvegén át a sivatagot nézem, anának pisilnie kell
a bűnre gondolok, amelyet szétvet a fehér izzás
szeretem bobot, a hold testét is szeretem, ha
érett, mint maruškáé, pihentek leszünk s fáradtak
döngetvén a falat a lélek és hús között
puhán, akár egy teljesen érett gyümölcs
a föld s az ég új mérlegén, jótevőn megáldva
borral, elrejtezve a benzin ellenséges
pincérei elől, a testi szabadság
ragyogásától kisebesedve, kitartóan
a rosszindulatú gyanakvás közepette, ringunk,
nevetünk, a tigrisek folyójával együtt
kanyargunk, törünk délre újjászületve
Oravecz Imre fordítása
A fordítás eredetileg a Híd 1982/11. számában jelent meg.