
Ivan Albright: Michigan Summer Days
Végtelen nyár
. . .
Akkor nyáron, mikor elbasztam a nyár elbaszott engem
elbaszott egy elbaszott ember nyáron & túl sok időt töltöttem a csillagok alatt fekve
túl sok időt pazaroltam el a csillagok hazudtál nekem a csillagok alatt
& végtelen volt a nyár a nyár végtelen végtelen nyár volt
. . .
. . .
végtelen & olyasmiket mondtam hogy „Ha valaha újra látlak”
de sohasem látlak már sosem láttalak újra gondoskodtam róla
& körbejártam a tavat körökben mentem végtelen volt a tó nyár
volt elbasztam túl sok idő & sosem láttalak téged újra & én
. . .
. . .
köröztem & végtelen volt & a csillagok hazudtak nekem a nyár
fénye oly lassan haladva láttam a nyár fényét elhaladni végtelen
& mikor látlak majd sokasodnak a fák zöld düh zöld szerelemtől
dühöngő fák végtelen szerelem & sosem látlak már gondoskodtam róla
. . .
. . .
a csillagok alatt elsorvadtam a lassú nyár fény a végtelen elbaszás
& te soha már te kedves te nyár te minden mi most van
soha újra akármi is legyen a düh hogy szerettem én a csillagok alatt
akkor & most végtelen sorvadó én köd bolyongás végtelen
. . .
. . .
ködben végtelen volt túl sok idő & te hazudtál nekem & én olyan dolgokat mondtam hogy
nem tudom leírni a levegőt a bőrömön le tudod te le tudod te kérlek tudom
fontos volt & a csillagok fénye oly lassan haladt & te továbbhaladtál
örökre hogyan ments meg mindent minden fontosat végtelent
. . .
. . .
nyári fény az elbaszás a tó egy kör körözve a tó körül
hogyan ments meg mindent hogy tudnám megválaszolni neked a nyári csillagok fényét
sajnálom a fényem a végtelenem végtelenségét & az elbaszást az enyém
az ént ami most visszanéz & töpreng & köröz ebben a nyárban
. . .
Buzás Borbála
fordítása