“Süpped a bakancs, / süllyed, súlyosul. Az ember halad, / de mint egy darab rongy a bokrokon, / végleg hátramarad a büszkesége.”. A spanyol Antonio Rivero Taravillo verse Imreh András fordításában.

“neszekkel teli csend, / festői vászon, amin előtűnik // egy mosolykórus”. Az amerikai kortárs klasszikus, John Ashbery verse Gerevich András új fordításában.

“De esténként pár percen át a felszín  / Úgy dől meg, hogy hibátlanul fogadja / A napot, a kancát, a kiscsikót, / A gémet, mind kivételes vendégek.” – a Mesterházi Mónika és Imreh András által vezetett ír fordítói workshopon Michael Longley “Carrigskeewaun” című versét is lefordították. Itt két verzióban, Dányi Dani és Cseresnyés Dorottya magyar hangján olvashatók.

“a szerelem hülyeség mintha csapkodnád a napot / és millió aranyérme hullana rád / amiért nem kellene adót sem fizetned / mert a nap pénze ingyenpénz”. Hera Lindsey Bird verse Száva Csanád fordításában.

“Az ősz vigyázva bukik alá a domboldalon  / Hogy átitassa a diófákat     a gondtalanságot” – a francia Gérard Cartier verse Weldon Attila fordításában.

Átkelés az erdőn
(Travesía del bosque)

“Cikkɔakk”. Ebben a szóban
úgy kígyózik a c,
úgy cicázik, cikázik
az erdőt átszelő
ösvény hossztengelyén,
akár egy könnyű korvett
végtelen a zöld óceánon.

A k-k, jobban mondva a kk-k
kuttyognak és
kacagnak,
akárcsak záporok után
a víz a patakmederben –
az ösvényekre kiárad,
úgyhogy nekünk kell törzseken, ágakon
lépegetve egyensúlyoznunk,
kőről kőre szökellnünk,
csúszkálnunk és bezuhannunk
egy keresztelőkút gyors szégyenébe.

Süpped a bakancs,
süllyed, súlyosul. Az ember halad,
de mint egy darab rongy a bokrokon,
végleg hátramarad a büszkesége.
Halakként cuppogják a lábak:
„Éva fia, nem fejlődtél eléggé,
nem lettél sem madár,
sem szélsodorta falevél.
Ma sem tudsz még repülni.”

Jó volt a kirándulás, de a legjobb
a gázlók silabizálása volt.
Mint egy jó költeményben,
örökké a sorok között.
A bakancstalpakon is sorokban a sár:
a kandalló előtt
szárad, megkérgesül –
formálódik a tartalom.

fordítása

“neszekkel teli csend, / festői vászon, amin előtűnik // egy mosolykórus”. Az amerikai kortárs klasszikus, John Ashbery verse Gerevich András új fordításában.

“De esténként pár percen át a felszín  / Úgy dől meg, hogy hibátlanul fogadja / A napot, a kancát, a kiscsikót, / A gémet, mind kivételes vendégek.” – a Mesterházi Mónika és Imreh András által vezetett ír fordítói workshopon Michael Longley “Carrigskeewaun” című versét is lefordították. Itt két verzióban, Dányi Dani és Cseresnyés Dorottya magyar hangján olvashatók.

“a szerelem hülyeség mintha csapkodnád a napot / és millió aranyérme hullana rád / amiért nem kellene adót sem fizetned / mert a nap pénze ingyenpénz”. Hera Lindsey Bird verse Száva Csanád fordításában.

“Az ősz vigyázva bukik alá a domboldalon  / Hogy átitassa a diófákat     a gondtalanságot” – a francia Gérard Cartier verse Weldon Attila fordításában.

“Kezemnél fogva hurcolnak, elengednek, hadd zuhanjak. / Egybeszerkesztenek az összekutyult darabjaimból, / És hagyják, hogy fussak most már egyedül” – a német Volker Braun verse Mohácsi Balázs fordításában.

​”Fürödni, együtt, veled, de a versben: / ez a boldogság sokkal maradandóbb” – a spanyol Antonio Rivero Taravillo verse Imreh András fordításában.

“Hogyan varrod ki az / éjszakát?” – az északír Michael Longley verse Pál Sándor Attila fordításában.

A vers a 2004-es nagy EU-bővítésre íródott, amelynek során 10 új tagállam csatlakozott az unióhoz. A ceremóniára az akkori soros elnök Írország fővárosában, Dublinban került sor, Heaney verse ekkor hangzott el. A május 1-én kerek húszéves évfordulóra mind a tíz „új” tagállam nyelvére lefordították. A huszonnégy magyar változatból Dányi Danié fog szerepelni az ez alkalomból megjelenő tíznyelvű kiadványban. Másik ötöt alább közlünk.

“Lélegzünk, virágzunk furcsán, én és a könyvek, / Akár a szerelmek, melyek túl gyöngédek és törékenyek” – V. N. Wylde verse Visky Bence fordításában.

“Az idő / Szegélyek közt ingázva szövi és bontja / A díszes vásznat       Megörökíteni a romlást”. A francia Gérard Cartier verse Nagy Melinda fordításában.

“a határon a magyaroknál / leszállítottak a buszról / bolgár az útlevelem / a lány belőle / nem hasonlít hozzám”- a moldovai Lena Chilari újabb verse Száva Csanád fordításában.

“Ez a kihalt madarakról szóló könyv nehezebb bármely madárnál”. Bill Manhire verse Szűcs Anna Emília fordításában.

“Nincs elég dolgod, ez a baj, Catullus, / túlhevülsz! Más épületes dologgal / töltsed óráid, tunya! Romba döntöd / még a világod.”. A római klasszikus, Gaius Valerius Catullus verse Kulin Borbála magyar hangján.

“Az egyetlen alkalom, amikor apád megütött, / amikor a vadászpuskádat felemelve, / felé irányoztad a csövet. / A vadászat első számú szabálya, / sose vegyél célba semmit, / amit nem akarsz lelőni.” – az új-zélandi Tayi Tibble verse Mohácsi Balázs fordításában.

“nézem a sarki kávézóban a klasszikusokat / olvasó bölcsészeket / homályos emlékek jutnak eszembe kávészünetekről / amikben emberek azt kérdik / mihez kezdjek egy alapszakkal” – a norvég Audun Mortensen versei évkezdéshez Fejes Dorottya fordításában.

“Ez itt az anyuvicc, és nincs csattanója / ez egy vers, nem vicc, és egyetlen kiút a halál”. Hera Lindsay Bird verse Mohácsi Balázs fordításában.

“Lemész az ösvényen az óriási / törzsekhez – egy templom oszlopai, / egy univerzumé: benne az erdő / oltár volt és istenek kórusa.”. Antonio Rivero Taravillo spanyol költő verse Imreh András fordításában.

“Koporsót készítenek tanárnőjüknek a gyerekek. / Valahol Hollandiában, megírta az újság is”. Bill Manhire új-zélandi költő verse Szűcs Anna Emília magyarhangján.

“Megszólal a csengő, de odabent / mások a bútorok, mások a lámpák.”. A spanyol Antonio Rivero Taravillo verse Imreh András fordításában.

“A La Perla tangád / a havi lakbérednél is többe kerül, / szinte újjászületsz, / ahogy hullanak a bankók. Imádkozol, / bárcsak zuhognána”. Az új-zélandi Tayi Tibble magyar hangja ezúttal Mohácsi Balázs.