Fenyvesi Orsolya

fenyvesiorsi

Fenyvesi Orsolya (1986) költő, műfordító. Verseskötetei: Tükrök állatai (JAK+PRAE.HU, 2013), Ostrom (Kalligram, 2015), A látvány. Kommentárok meg nem írt versekhez (Scolar, 2018), Mindig kezdetben (Kalligram, 2022). Fordításkötetei: Anne Carson Vörös önéletrajza (Magvető, 2017), Anne Sexton: Élj vagy halj meg (Mesterházi Mónikával és Szlukovényi Katalinnal közösen, 21. Század, 2021).

„A belépés pillanatában / fejed a hajó pereme alá bukik, / vállad összepréselődik, de átküzdöd magad, / hiszen hordónyi vizeket hordozol. / “Itt?”, kérded majd / pedig kérdezned sem kéne, / hiszen szól már a furulya.” Anne Sexton verse Fenyvesi Orsolya fordításában.

“A húgom és én / ugyanarra jutottunk: / leginkább úgy vagyunk / szerethetők, ha nem / vagyunk jelen” – a friss Nobel-díjas Louise Glück verse Fenyvesi Orsolya fordításában.

“Ha nem vagy hajlandó levenni álarcodat a vacsorához / Akkor hát Jóéjszakát” – pszeudo-töredékek Anne Carson frissen megjelent kötetéből, a Vörös önéletrajzából, Fenyvesi Orsolya fordításában.

“megmondom én, / mivé kellett volna válnom — / eszközzé, mi figyel. / Nem közömbös: mozdulatlan. / Egy faág. Kődarab.” Louise Glück verse Fenyvesi Orsolya fordításában.

Az amerikai költőnő egyik leghíresebb verse 1978-as kötetéből Fenyvesi Orsolya fordításában.

Anne Carson verse a Glass, Irony, and God című kötetéből, Fenyvesi Orsolya fordításában.