„Visszavárunk – mondták – aratásra,

ha rejtezünk a gabonakeresztben,
mikor a kopók aligha hozzák

vissza a vadat.” És láttam magam,
amint a palástolásból kikelek,

fejem-bekötötten, kéve-maszkosan, lesve
madarak hulltát: gazdag ifjú,

aki mindent odahagy
a zarándok magányért.

Seamus Heaney (Mesterházi Mónika fordítása. A részlet a John Montague-nak ajánlott Árokszél királya című versből származik.)