a nemzetközi líra online fóruma
“mi új / az évezredes // iszapban, kovakőben, lövedékben, / repedt cserépben, / halcsont nyakékben” – az Imreh András vezette ír workshop résztvevői, Doktor Virág, Pintér Leila és Widder Zsuzsa Seameus Heaney versét fordították.
“Hideg este, húgom és én. / Odakint a lámpák krókuszok. / Ő alszik, én felkelek és / A holdra bámulok.”. Medbh McGuckian ír költő verse az Imreh András és Mesterházi Mónika vezette ír fordítói workshop résztvevőinek fordításában. A fordítók: Widder Zsuzsa, Tarnai Csillag, Szabó Krisztina, Pintér Leila, Páricsy Lilla, Makai Aliz és Bakó Sára.
“Veszíts naponta! Mit vesztesz vele – / elpocsékolt időd vagy ócska tárgyad: / Egyszerű a vesztés művészete.” Elizabeth Bishop amerikai egyesült államokbeli költő versét Székely Szabolcs fordításában közöljük.
“Nem emlékezünk a születésünkre, / s ha egy anya meghal, végleg elveszett.”. Victoria Chang, amerikai költő versét Pál Sándor Attila fordította.
“neszekkel teli csend, / festői vászon, amin előtűnik // egy mosolykórus”. Az amerikai kortárs klasszikus, John Ashbery verse Gerevich András új fordításában.
“De esténként pár percen át a felszín / Úgy dől meg, hogy hibátlanul fogadja / A napot, a kancát, a kiscsikót, / A gémet, mind kivételes vendégek.” – a Mesterházi Mónika és Imreh András által vezetett ír fordítói workshopon Michael Longley “Carrigskeewaun” című versét is lefordították. Itt két verzióban, Dányi Dani és Cseresnyés Dorottya magyar hangján olvashatók.
“a szerelem hülyeség mintha csapkodnád a napot / és millió aranyérme hullana rád / amiért nem kellene adót sem fizetned / mert a nap pénze ingyenpénz”. Hera Lindsey Bird verse Száva Csanád fordításában.
“Hogyan varrod ki az / éjszakát?” – az északír Michael Longley verse Pál Sándor Attila fordításában.
A vers a 2004-es nagy EU-bővítésre íródott, amelynek során 10 új tagállam csatlakozott az unióhoz. A ceremóniára az akkori soros elnök Írország fővárosában, Dublinban került sor, Heaney verse ekkor hangzott el. A május 1-én kerek húszéves évfordulóra mind a tíz „új” tagállam nyelvére lefordították. A huszonnégy magyar változatból Dányi Danié fog szerepelni az ez alkalomból megjelenő tíznyelvű kiadványban. Másik ötöt alább közlünk.
“Lélegzünk, virágzunk furcsán, én és a könyvek, / Akár a szerelmek, melyek túl gyöngédek és törékenyek” – V. N. Wylde verse Visky Bence fordításában.
“Ez a kihalt madarakról szóló könyv nehezebb bármely madárnál”. Bill Manhire verse Szűcs Anna Emília fordításában.
“Felvillanyozó folyamat zajlik az új-zélandi költészetben”. Az amerikai származású Steven Toussaint gondolatébresztő esszéjét Mohácsi Balázs fordította magyarra.
“Az egyetlen alkalom, amikor apád megütött, / amikor a vadászpuskádat felemelve, / felé irányoztad a csövet. / A vadászat első számú szabálya, / sose vegyél célba semmit, / amit nem akarsz lelőni.” – az új-zélandi Tayi Tibble verse Mohácsi Balázs fordításában.
“Ez itt az anyuvicc, és nincs csattanója / ez egy vers, nem vicc, és egyetlen kiút a halál”. Hera Lindsay Bird verse Mohácsi Balázs fordításában.
“Koporsót készítenek tanárnőjüknek a gyerekek. / Valahol Hollandiában, megírta az újság is”. Bill Manhire új-zélandi költő verse Szűcs Anna Emília magyarhangján.
“A La Perla tangád / a havi lakbérednél is többe kerül, / szinte újjászületsz, / ahogy hullanak a bankók. Imádkozol, / bárcsak zuhognána”. Az új-zélandi Tayi Tibble magyar hangja ezúttal Mohácsi Balázs.
“Üdvözöljük a Dél-Csendes-óceán / Csodaországában. Tiki bárok, jelzőlámpa-koktélok és / papírernyőcskék. Mondd, jól navigálok?” Az új-zélandi Tayi Tibble verse Pál Sándor Attila fordításában.
“próbálom / a kút fülébe / lehelni azt a szót, / amitől a falevelek zöld orkánja / öltözékként a csupasz fára száll” – Adrienne Rich verse Réder Ferenc fordításában.
„»Létezik olyan, hogy túl nagy szexuális szabadság…« / Ezt Heidegger írta és biszex volt ő is / a fekete póráz végén mindig pucéran sikálta a telefont”. Az új-zélandi Hera Lindsay Bird újabb verse Mohácsi Balázs fordításában.
“a dolgok, melyektől függünk, / eltűnnek. // Mit tesz majd a lélek, hogy vigaszt találjon?” – Louise Glück verse Visky Bence fordításában.