március 16, 2024 - Háttér
“Felvillanyozó folyamat zajlik az új-zélandi költészetben”. Az amerikai származású Steven Toussaint gondolatébresztő esszéjét Mohácsi Balázs fordította magyarra.
“Felvillanyozó folyamat zajlik az új-zélandi költészetben”. Az amerikai származású Steven Toussaint gondolatébresztő esszéjét Mohácsi Balázs fordította magyarra.
“A workshopon 18 szerzőtől szerepeltek fordítások, a résztvevő fordítók: Benkő Gitta, aki a mostanában Németországban újra nagy népszerűségnek örvendő Mascha Kalékót fordította, Buda György, aki Terék Anna néhány szövegét ültette át németre, Christian Filips, aki Kalász Orsolya interlineáris fordításai alapján Pilinszky szövegeken dolgozott, Csősz Gergő, aki Csider István Zoltán, Kukorelly Endre és Orcsik Roland verseinek kölcsönzött német hangot, Kemény Lili, aki Christian Filips és Heiner Müller verseit, Kovács Ildikó Eszter, aki Tzveta Sofronieva szövegeit fordította, Meyer Krisztina, aki Christine Lavant verseit hozta a műhelyre, N. Kiss Zsuzsa, aki klasszikusokkal, Heinével és Hessével foglalkozott, Silvia Petzoldt Erdős Virág szövegeit fordította németre, jómagam pedig többek között Rose Ausländer és Anja Kampmann szövegeivel jelentkeztem.” – Bordás Máté beszámolója a Balatonfüredi Fordítóházban rendezett Toledo ViceVERSa magyar–német, német–magyar lírafordítói műhelyről.
Frankofón költészeti workshop indult idén tavasszal. A legjobban sikerült fordításokat a Versum fogja közölni. Először a műhelyvezető, Imreh András előszavát adjuk közre.
„Hughes életműve több szálon is kapcsolódik Wordsworth költészetéhez (pl. ő is a »természet költője« volt), ebben a versben azonban inkább ironikusan idézi meg a nagy elődöt.” Péti Miklós fordítói esszéje a két angol költő Westminster hídi verseiről.
“A lengyel és a keleti szláv, illetve a fordítók, átköltők „szűrőjén” keresztül hozzá eljutó egyéb népköltészetből (így a Kalevalából) nemcsak ritmust és témákat merített, hanem olyan ihletet, „erőt”, amelyek szinte egész munkásságát áthatották.” – Petneki Noémi esszéje a szinte fordíthatatlan, modernista lengyel költő, Bolesław Leśmian lírájáról.
“…életművének jelentősége csak Whitmanéhez, T. S. Eliotéhoz vagy William Carlos Williamséhez mérhető”. Krusovszky Dénes utószava a Versum-könyvek új darabjához, John Ashbery Önarckép konvex tükörben című kötetéhez.
“…mi lenne tragikusabb annál, mint hogy a tragédiáink is nevetségesek.” – Vajna Ádám utószava a Versum-könyvek új darabjához, Tor Ulven Türelem című kötetéhez.
Petneki Noémi esszéje Konstanty Ildefons Gałczyński Szardellapaszta című verséhez.
“Az itt közölt összeállítás az általunk ismert magyar Invokáció-fordításokat gyűjti egybe” – Milton Invokációjának különböző fordításait Nádasdy Ádám, Horváth Viktor és Péti Miklós adja közre
A feminista blokk zárásaként Linda Nochlin alapvető esszéjének részletét adjuk közre. A fordító Joó Gábor.
A nőnap alkalmából feminista blokkot indít a Versum. A következő hetekben olvasható versek elé az összeállítás kitalálója és koordinálója, Kállay Eszter írt bevezetőt.
A szennyvíztisztító telepek anyai dorombolása: reflexió az ökoirodalomról Mintha alapvetően traumatizált helyzetben lennénk, az anyatermészetből való kiszakadás az anya árnyéka nélkül éppoly feszélyező, akár a szeparációs szorongás. Az objektív Föld többé már nem objektív, a látszólagos hierarchia megszűnt, a szubjektum alárendeltségén osztozik mind a bolygó, mind az ember. Ez a mi szeparációs szorongásunk. Mímeljük a… Read more »
Új észt költészeti sorozatunk bevezető esszéje.
Yu Zemin esszéje a kínai költésztről.
Pollágh Péter utószava az áprilisban megjelenő Petr Hruška kötethez.
„Író, költő, filozófus, ellenzéki guru, énekes, élő legenda volt.”
Sorozatunkban költőket, fordítókat, irodalmárokat kérdezünk számukra kedves, fontos, érdekes külföldi versekről. Ezúttal Szénási Ferenc írását közöljük Percy Bysshe Shelley és Aldo Palazzeschi egy-egy verséről.
Vörös István jegyzete Lenka Kuhar Daňhelova versei elé.
Sorozatunkban költőket, fordítókat, irodalmárokat kérdezünk számukra kedves, fontos, érdekes külföldi versekről. Ezúttal Szilasi László írását közöljük Billy Collins Bevezetés a költészetbe című verséről.
A Naprakész rovatunkat felváltó Kommentárban időről időre egy-egy vitaindítónak is beillő, a nemzetközi (és természetesen azzal összefüggésben a magyar) líra aktuális problémáit felvető cikkel jelentkezünk majd, remélve, hogy képesek leszünk ezeket a kérdéseket körüljárva párbeszédre sarkallni a téma iránt érdeklődőket. Első alkalommal Krusovszky Dénes kommentárját közöljük az irodalmi Nobel-díj és a líra viszonyáról.