március 14, 2025 - Vers
“Májusi vadrózsák borítják a sík mezőt, felette méhek dongnak. / A láthatáron ül az idő, mozdulatlan.” – A koreai Kim Chu-in verse Pál Dániel Levente fordításában.
Vers
február 21, 2025 - Vers
“ha az üveggekkó emlékezne / maró pompádra, / mesélhetnének nekem az öröm / és a gyönyör vidékéről.”. Az olasz Antonio Veneziani verse Kerber Balázs fordításában.
február 13, 2025 - Vers
“Jöttél, / hogy kisúrold a lelkem. / Nem rejtettem / előled / rozsdamarta szívemet”. Az olasz Antonio Veneziani verse Kerber Balázs fordításában.
január 16, 2025 - Vers
“A tömegsír amiben mind azt várjuk hogy kivirágozzunk / & szaporodjunk Olyan mint valami ötvözet // üvegház & egy inszeminációs központ között”. A román Radu Vancu verse André Ferenc fordításában.
január 1, 2025 - Vers
“gyújtsd be a gázt / told az arcomat a lánghoz”. Răzvan Andrei román költő verse André Ferenc fordításában.
december 19, 2024 - Vers
“Hideg este, húgom és én. / Odakint a lámpák krókuszok. / Ő alszik, én felkelek és / A holdra bámulok.”. Medbh McGuckian ír költő verse az Imreh András és Mesterházi Mónika vezette ír fordítói workshop résztvevőinek fordításában. A fordítók: Widder Zsuzsa, Tarnai Csillag, Szabó Krisztina, Pintér Leila, Páricsy Lilla, Makai Aliz és Bakó Sára.
december 13, 2024 - Vers
“abba az életkorba értem / amikor már nem elégít ki / ha csak nekem megy jól a sorom”. Alexandru Vakulovski moldáviai román költő versét Lövétei Lázár László fordításában közöljük.
november 29, 2024 - Vers
“Veszíts naponta! Mit vesztesz vele – / elpocsékolt időd vagy ócska tárgyad: / Egyszerű a vesztés művészete.” Elizabeth Bishop amerikai egyesült államokbeli költő versét Székely Szabolcs fordításában közöljük.
november 25, 2024 - Vers
“ismert, hogy mire vagyok képes. / meddig mehetek el. / a rosszban. a rossz gyökeréig.”. A román Angela Marinescu verse André Ferenc fordításában.
november 17, 2024 - Vers
“A pók fonala / a fényben, lendül / könnyedén az ököl”. A német Sandra Hubinger verse Bordás Máté fordításában.
november 12, 2024 - Vers
“a tömbházak mögött öregember megy / feje búbja csupa zöld // a zöld tinktúrától lehet ilyen / vagy valami új divatról lehet szó”. Alexandru Vakulovski moldáviai román költő versét Lövétei Lázár László fordításában közöljük.
november 8, 2024 - Vers
“a saját szőnyeget / újra kigurítani / szétteríteni / széleket a szélekhez / érintve / apró dombokat formálva”. A német Sandra Hubinger verse Bordás Máté fordításában.
október 25, 2024 - Vers
“hanyatt fekvő emberek / delfinek / halrajok // kissé odébb ugyanaz az ország / napsütés páncélozott járművek”. Alexandru Vakulovski, moldáviai román költő verse Lövétei Lázár László fordításában.
október 16, 2024 - Vers
“Nem emlékezünk a születésünkre, / s ha egy anya meghal, végleg elveszett.”. Victoria Chang, amerikai költő versét Pál Sándor Attila fordította.
október 8, 2024 - Vers
“Süpped a bakancs, / süllyed, súlyosul. Az ember halad, / de mint egy darab rongy a bokrokon, / végleg hátramarad a büszkesége.”. A spanyol Antonio Rivero Taravillo verse Imreh András fordításában.
október 6, 2024 - Vers
“neszekkel teli csend, / festői vászon, amin előtűnik // egy mosolykórus”. Az amerikai kortárs klasszikus, John Ashbery verse Gerevich András új fordításában.
július 27, 2024 - Vers
“De esténként pár percen át a felszín / Úgy dől meg, hogy hibátlanul fogadja / A napot, a kancát, a kiscsikót, / A gémet, mind kivételes vendégek.” – a Mesterházi Mónika és Imreh András által vezetett ír fordítói workshopon Michael Longley “Carrigskeewaun” című versét is lefordították. Itt két verzióban, Dányi Dani és Cseresnyés Dorottya magyar hangján olvashatók.
május 27, 2024 - Vers
“a szerelem hülyeség mintha csapkodnád a napot / és millió aranyérme hullana rád / amiért nem kellene adót sem fizetned / mert a nap pénze ingyenpénz”. Hera Lindsey Bird verse Száva Csanád fordításában.
május 10, 2024 - Vers
“Az ősz vigyázva bukik alá a domboldalon / Hogy átitassa a diófákat a gondtalanságot” – a francia Gérard Cartier verse Weldon Attila fordításában.
május 7, 2024 - Vers
“Kezemnél fogva hurcolnak, elengednek, hadd zuhanjak. / Egybeszerkesztenek az összekutyult darabjaimból, / És hagyják, hogy fussak most már egyedül” – a német Volker Braun verse Mohácsi Balázs fordításában.