Vers

“Egy ismeretlen nyelven hallgatok. / Idegen vagyok, furcsa szokásokkal, / térdemben egyenes szelekkel.” – a szerb Branislav Živanović verse Terék Anna fordításában.

“Akik verseket írnak / ők a legizgatottabbak / Nekirontanak ajtónak, falaknak, csendrendeletnek”. A marokkói Abdellatif Laâbi verse Lackfi János magyar hangján.

FRANCIA WORKSHOP. Jean-Baptiste Para, francia költő, műfordító, kritikus verse három változatban, Pál Ágnes, Szécsi Krisztián és Székely Éva Mária fordításában.

“Rengeteg ismeretlen / meséli nekem / a történetét / megajándékoznak / barátsággal és szeretettel” – Rose Ausländer verse Bordás Máté fordításában.

“A gyűlölet kegyetlen szüreti mulatság / Mint egy kézzel készített piñata méhekkel teli // A gyűlölet fényűző hiábavalóság mint egy bársony madárfürdő”. Újabb vers az új-zélandi Hera Lindsay Birdtől, ezúttal Tóth Réka Ágnes magyar hangján.

“Az ég világosodik, / de a hold még mindig ott függ fakón a víz fölött. / Annyira szép, hogy egy percre / halál és ambíció, sőt még szeretet / sem hatol bele” – újra Raymond Carver a Versumon, a fordító Berta Ádám!

“És íme számos dologgá folyok szét / Szentjánosbogár vagyok és megvilágítom a vadon ágait” – A chilei Vicente Huidobro monumentális avantgárd költeménye ötödik énekének zárlatát Szolcsányi Ákos fordításában közöljük

“Az alászállás malma / A megnyúzás malma” – A chilei Vicente Huidobro monumentális avantgárd költeményének ötödik énekéből egy újabb részletet Szolcsányi Ákos fordításában közlünk

“Nőj perzselt madár szemében ülő / gyötrelemnél puhább kicsi zafír”. A chilei Vicente Huidobro Altazorjának egy újabb énekét Szolcsányi Ákos fordításában közöljük.

“a könyvek, amik létrehoztak, / ma is a szobám padlóját díszítik, / és nincs elég oxigénem, hogy arrébb toljam őket”. A nemrégiben hosszan tartó betegség után, 56 éves korában elhunyt ír költő, Kevin Higgins versét Mesterházi Mónika tolmácsolásában adjuk közre.

“Alvó tested illata: a tenger felett / megpillantott szárazföldi madárraj.” – A tegnap elhunyt Charles Simicre Gerevich András fordtásával emlékezünk.

FRANCIA WORKSHOP. Az elzászi francia költő, Claude Vigée versrészlete öt változatban: Barna Anett, Vilmos Eszter, Bittner Gábor, Weldon Attila és Imreh András fordításában.

“Most a fejemben / sétálok, de nem a fejemben / vagyok” – a már klasszikusnak számító amerikai költő, Robert Creeley versei Réder Ferenc fordításában.

“Szavakon kapaszkodik / felfelé, megpróbál // kibillenni, hintázni, / vakmerő lenni, félni.” – a német Hans Magnus Enzensberger verse Bordás Máté fordításában.

“Ahogy telik az idő, a kard hozzánő a jobb kezemhez, / a pajzs a balhoz, már saját testemként kezdem érezni őket” – a tavaly elhunyt fehérorosz költő, Alesz Razanau verse Sipos Tamás fordításában.

“Két ornitológus, ha észreveszi egymást, az egyikük egy számot fog mondani. Ez lehet egy magasabb szám, mondjuk 267, vagy egy valamivel alacsonyabb szám, például 113” – a dán Morten Søndergaard verse madarakról, ornitológusokról és egy északkelet-lappföldi túrakunyhóról Vajna Ádám fordításában.

Akik elborzadnak az erőszakon, nem hajlandók elismerni, hogy már / megtapasztalták, már elkövették. / Akik az „egyéni megoldás”, a / „privát odüsszeia”, / a „személyes fejlődés” karjaiban fekszenek, / mind közül a legkonformistábbak, / mert a szenvedést elismerni  / a szabadság megteremtésének a kezdete.