Vers

“nagy nyögdécselve szereled a bútort,/ és bár úgy tűnik, a zsanér megcsúfolt, / te fejjel lefelé, tökösen tolod” – Pau Sif versét Nemes Krisztina fordította katalánból

“örökségünk a kék, mi megmaradt / fenn az égen.” – Carles Dachs versét Nemes Krisztina fordította katalánból

“Úgy aludtam el, mintha a részed volnék, a gyökered.” – Andreu Gomila versét Bakucz Dóra fordította

“a dolgok, melyektől függünk, / eltűnnek. // Mit tesz majd a lélek, hogy vigaszt találjon?” – Louise Glück verse Visky Bence fordításában.

“a nagyszerű szív /ez a nagy csont /megesz minket és felemelkedik” – Eva Baltasar versét Varju Kata fordításában közöljük

“az emléked egészen elhalványult,/ kipereg az ujjaim közül.” – A katalán hét keretében Maria Callís versét Bakucz Dóra fordításában közöljük

“meztelenség kettős ivarok / többrétegnyi összefűzött kar és lábfej” – a német Eva Brunner verse Bordás Máté fordításában.

az első biztonságos helyen – így beszélünk az ország nyugati részéről – / az éjszakát a színház padlóján töltöd mint kellék / a háborúhoz, mely szabadon hozzáférhető ingyenes egyszerre / nézheted minden egyes halálra rémült állat szemében

“a mentoraim / száműztek a pelenkás irodalom külvárosaiba. a pénztárcám / haldoklik, harcos agyrák. a hazaszeretetem / frigid” – az amerikai Wanda Coleman verse Beke Sára fordításában.

“Egy barátom szerint a könyvírásból nem születik jó költészet / És én egyetértek vele”. Az új-zélandi Hera Lindsay Bird újabb verse Mohácsi Balázs fordításában.

“Ha rendezetlensége szép, / kacérabb lesz az öltözék.” – Az angol barokk mesterének versét Péti Miklós fordításában közöljük

“Annyi szín önmagához vezet, / De most azt szeretném, ha valaki megmondaná, hogy jutok haza. / Az út visszafelé: csíkokkal, pettyekkel teli, / Árnyékos hely.” Az amerikai kortárs klasszikus, John Ashbery verse Závada Péter fordításában.

“Vannak napok, amikor ki akarok köpni / magamból mindent, ami az enyém”. Az amerikai Camille Rankine verse Tóth Réka Ágnes magyar hangján.

FRANCIA WORKSHOP. Henri Meschonnic verse ezúttal négy magyar verzióban szólal meg: Bittner Gábor, Páricsy Lilla, Székely Éva Mária és Barna Anett fordításaiban.

“többnyire a szobámban ülök, és középkori / falvakban mászkáló embereket képzelek el, / akiknek a lábfején megkötött / a sár” – az amerikai E. G. Smith verse egy jéghegyhez tapadt bérjegyzékről Réder Ferenc fordításában.