Vers

“Amikor a költő eltűnik, / a költemény akkor válik láthatóvá.” Donald Hall ars poeticus verse Mohácsi Balázs fordításában.

“Csupán éhségből, / imádatból, / megszokásból, / szerelemből / faljuk föl egymást” – a román költészet egyik legnagyobbjának, Nichita Stănescunak a verse André Ferenc fordításában.

hősnek látlak, eposzi hősnek, / a kép ragyog, szélei aranyozottak, / és elfog a vágy, hogy a levegőbe üvöltsek, / drága társam: / fogunk mi még valaha annyira élni? – Eavan Boland verse Kulin Borbála fordításában.

“Hiszen mindent elmondtak már, és fáradt vagyok.” – A Nobel-díjas José Saramago versét Szalatnyai Dóra Laura fordította

“Elhagytam a férjemet és a gyerekeimet, / a feketék ügyét, a késő esti híradót és a forró fürdőt.”

“Folyamatos haldoklás volt, olyan fehér és tiszta víz alatt, mint a gin, amit fél hatkor szoktam inni.” – Anne Sexton versét Mesterházi Mónika fordította

„A belépés pillanatában / fejed a hajó pereme alá bukik, / vállad összepréselődik, de átküzdöd magad, / hiszen hordónyi vizeket hordozol. / “Itt?”, kérded majd / pedig kérdezned sem kéne, / hiszen szól már a furulya.” Anne Sexton verse Fenyvesi Orsolya fordításában.

“A pályaudvari óra az időt mutatta / jó volt látni / az idő igaz volt”. Megjelenés előtt áll a francia irodalom egyik különleges műve. Charlotte Delbo versét Marczisovszky Anna fordította.

“Te ugyanis nem a halandóknak, / te az isteneknek feded fel csak meztelen titkodat, Bítov, / az istenek választottak ki / téged a csönd lakomáihoz” – A cseh Jiří Kuběna verse Csehy Zoltán fordításában.

“răzvan az orrod megint el lesz törve ha elveszted a munkád / szeretteid halála még nem költészet a te halálod még annyira sem” – a román Răzvan Andrei verse André Ferenc fordításában.

“Ott, ahol nem álmodok, / a magány majd megteszi helyettem.” – Luís Miguel Nava, a tragikus sorsú portugál költő versét Urbán Bálint fordította