november 29, 2022 - Vers
“Ahogy telik az idő, a kard hozzánő a jobb kezemhez, / a pajzs a balhoz, már saját testemként kezdem érezni őket” – a tavaly elhunyt fehérorosz költő, Alesz Razanau verse Sipos Tamás fordításában.
Alesz Razanau
Alesz Razanau (1947–2021) belarusz költő, műfordító, szerkesztő. A Breszti Állami Egyetem Bölcsészkarán tanult, de 1969-ben megszüntették a jogviszonyát, amiért aláírt egy felsőoktatásban belarusz nyelvet szorgalmazó petíciót. Tanulmányait a Breszti Pedagógiai Intézetben fejezte be 1970-ben, majd egy vidéki középiskolában tanított. 1972-ben belépett a Belarusz Költők Ligájába, és visszamehetett a fővárosba, ahol különböző irodalmi folyóiratok szerkesztőjeként dolgozott. A kétezres évektől az eldurvuló politikai helyzet miatt nyugat-európai ösztöndíjak segítségével elhagyta az országot, utolsó éveit többnyire német nyelvterületen töltötte. Életében majdnem két tucat kötete látott napvilágot, verseit több nyelvre lefordították, német fordítója Elke Erb. Költészete filozofikus hangvételű, verseiben gyakran keverednek a keresztény példabeszédek és a keleti motívumok.
február 5, 2022 - Vers
“Olyan világban élünk, ahol az estéből reggel lesz, / a tavaszból ősz, az életből halál”. Egy vers a belarusz költészet tavaly nyáron elhunyt kiemelkedő alakjától, Alesz Razanautól Sipos Tamás fordításában.
szeptember 5, 2018 - Vers
“Az idő alakja mozdulatlanul áll. / Az égbolton a veszély szikrái villóznak. / Mögöttem lépésről lépésre idegen nyomok haladnak.” – a fehérorosz Alesz Razanau verse Sipos Tamás fordításában.