John Berryman

John Berryman (1914–1972) amerikai költő, esszéista, irodalomtudós, a 20. századi amerikai költészet kiemelkedő figurája, a vallomásos költői iskola vezéralakja. Az oklahomai McAlesterben született, majd családjával a floridai Tampába költözött. Tizenegy éves volt, amikor apja agyonlőtte magát, s Berryman ettől a tragédiától egész további életében képtelen volt szabadulni – számos versében felbukkan az apa halálának motívuma. Középfokú tanulmányait egy connecticuti bentlakásos magániskolában végezte, majd a Columbia Egyetemen lett irodalom szakos hallgató. Később maga is számos egyetemen tanított, többek között az Iowai Egyetemen, a Harvardon és a Princetonon, illetve a leghosszabb ideig Minneapolisban. Korai lírájára elsősorban Yeats, Auden és Hart Crane volt nagy hatással. Első kötete Poems (Versek) címmel 1942-ben jelent meg, de saját, igazi hangját csak az 1964-es 77 Dream Songs (77 Álomdal) című könyvvel találta meg. Ez a kötet és a későbbi Álomdalok a háború utáni amerikai líra élvonalába emelték Berryman költészetét. Verseiben megalkotta a maga lírai alteregóját, Henryt, aki az amerikai költészet egyik legismertebb alakjává vált. Berryman háromszor nősült, kicsapongó életet élt, és alkoholfüggősége valamint mentális problémái is egyre erősebbé váltak a ’70-es évek első éveire. 1972. január 7-én reggel a minneapolisi Washington hídról a Mississippi folyóba vetette magát.