Umberto Saba

umberto-saba

Umberto Saba (1883–1957) trieszti olasz költő, a 20. század klasszikusa. A nagy formai újítások idején is hagyománykövető maradt, a „becsületes költészet” ars poeticáját hirdetve a lírai hang hitelességét tartotta legtöbbre, megélt élményeit közvetlen módon, megnevezve, „az igazságkeresők aggályos becsületességével” formálta versszöveggé. Verseivel a tízes évek közepétől negyven esztendőn át egyetlen, nagy önéletrajzi művet írt, amelynek aztán a petrarcai-heinei Daloskönyv címet adta. A folytonosan bővülő-gazdagodó kompozíció végül a belső történések életút-kötetévé teljesedett, s a benne folyó lírai önvizsgálat – egy jeles olasz irodalomtörténész szavaival – „pszichoanalízis előtti pszichoanalitikussá” avatta szerzőjét. A Daloskönyv három alapvető téma köré szerveződött. A mindennapok ünneppé nemesített mikrovilágában tárgyak, helyszínek, történések sorakoznak föl, melyekhez a lírai én meleg emberi rokonszenvvel fordul; a szerelem dimenziójában főként a házastársi kapcsolat felemelő vagy nehéz pillanatai sűrűsödnek össze, de föl-föltűnnek közben más érzelmi vagy érzéki találkozások is; a létfájdalom pedig a végig apátlanul és részben dajkánál töltött gyermekkor súlyos traumáiból táplálkozik.

Sóvárgás című válogatott fordításkötete, Emlékek, elbeszélések című prózakötete és számos antológia-szereplése ellenére Saba mindmáig kevéssé van jelen a magyar irodalmi köztudatban.

“És mindent körülleng / valami sejtelmes erő, / valami gyötrelmes és furcsa, / a honi levegő.” Umberto Saba verse Halasi Zoltán fordításában.

A múlt század kiemelkedő olasz költőjének verse Szénási Ferenc fordításában.

Umberto Saba, trieszti költő verse Szénási Ferenc fordításában.