Robert Creeley

A szégyen

Mit kell
majd szégyellni,
mi lesz az ára.

Egy erdőben
sétálunk,
erdő kövekből,
sziklák a fák.

Az ég
fekete
hirtelen felhő,
napsugár.

Beszélj
hozzám, 
mondd, mit
felejtettünk el.

*

Séta

Most a fejemben
sétálok, de nem a fejemben 
vagyok, merre lehet

sétálni, nem
gondoltam rá, az
út maga több,

mint látvány. Azt hiszem, 
ez lehet, érezd, amit a lábam
érezhet, és

folytasd, és érd el
végül, lassan, szándékom
egyik végét.

Réder Ferenc

fordítása