A vesztés művészete
Egyszerű a vesztés művészete:
a dolgok amúgy is elveszni vágynak.
Elveszted őket, de nem halsz bele.
Veszíts naponta! Mit vesztesz vele –
elpocsékolt időd vagy ócska tárgyad:
Egyszerű a vesztés művészete.
Bátrabban veszíts, légy a mestere,
veszíts úticélt, veszíts útitársat –
lehetőséget. Úgyse halsz bele.
Eltűnt anyám órája. Hűlt helye,
emléke maradt két-három lakásnak.
Egyszerű a vesztés művészete.
Két drága várost hagytam el, fele
királyságom, ha úgy tetszik, hazámat.
Hiányoznak, de nem halok bele.
Amit szerettem – nem vagy már te se –
egy hang, egy mozdulat – még persze fájhat.
De hát ez a vesztés művészete:
meghalnál (írd meg!), mégse halsz bele.
Székely Szabolcs
fordítása