Hogy nehogy isten legyek
(C’est en prévention d’être dieu…)

Hogy nehogy isten legyek,
éjjel és nappal szukkubusz démonok gecitengere áraszt el,
a vízanyák spermacitromainak gázzal töltött placentájában tartanak fogva, melynek
százmilliárdnyi hárpiája minden éjjel azért mocskolja be tudatom, hogy életben maradjak,
a világ víz, levegő, föld, tűz és éter,
de ugyanakkor mindannak ős-megmérhetője is, melyet örökké elrejtettek
és ez a ja-miazmatenger,
szemérmetlen testi-gennyesedés-tenger
mely megbénítja az akaratot;

mindenki megkapja a magáét.
de egyfajta ocsmány gyöngédséggel
engem kiváltképpen megtisztelnek.

1925-ben láttam magamat különös jelenségek zsákmányaként.

Most már tudom, honnan eredtek,
hiszen, minden éjjel azért tüntet ki látogatásával százezer vámpír, stb., hogy nehogy isten legyek,
testem pedig jó, ezért oly gondos, oly minden részletre kiterjedő ez a látogatás.

Szabó Marcell

fordítása