Maarja Kangro

Athéni kutyák
(Ateena koerad)

Plakában, az Akropolisz környékén,
nem is beszélve a többi városrészről,
mászkálnak, alszanak, van belőlük bőven.
Nagy, szelíd, jó modorú kutyák.

Iskolás buzgalommal
fordítjuk az ismerős, mély nyelvet,
én a kutyákat fényképezem:
feketét, fehéret, sárgát.

– Egyetlen kicsi sincs.
Felragyogsz, mint egy tudós:
– A kicsik mind halottak már!
Kék szemed felizzik.

A mandula valaha mérgező volt,
a borsó icipici,
az ember vérszomjas vakarcs!
Vagy hogyan is?

Nagyobbak vagyunk az őseinknél.
És mi ketten – különösen jó modorúak.
– Van valami melankolikus
ezekben a túlélő ebekben.

– A szépek felfalták a többieket?
Ülünk és vacsorázunk
a cinikusok emlékére (a vérbeliekére),
és a jó modorú kutyák egészségére.

Márkus Virág

fordítása

(Fotó: viewfromafishbowl.wordpress.com)