Hegyomlás alatt
Hegyomlás alatt élsz.
Jól tudod.
Mégis beveted földedet,
és nyugodtan jársz-kelsz az udvaron,
és hagyod gyerekeid játszani,
és úgy fekszel le,
mintha minden rendben volna.
Talán amikor
egy nyár este
kaszádra támaszkodsz,
szemed hirtelen
a hegyoldalra veted,
épp oda, ahol
mint beszélik,
majd a hasadék lehet,
és talán
egy éjjel,
álmatlanul forgolódva
hallgatod majd,
nem omlik-e rád a hegy.
És ha jön az omlás,
nem jön váratlanul.
De nekilátsz feltörni
a hegy alatti
gyomos parlagot
– feltéve, hogy még életben leszel.
Veress Dávid
fordítása
A vers az Észak folyóirattal együttműködésben jelent meg.