Radu Vancu

Kaddis Radnóti Miklósért

*

Több száz köbméternyi tömegsírból világosan látszik minden
amit az elmúlt nyolc évtizedben tettetek a szívetekkel Totalitariánus

Rendszerek & Korporációk A gulág & A tőke Hitműsorok & 
Öngyilkos merénylők         iPhone & szervkereskedelem Szórakoztatóipar 

& Népirtás Laokaj & Majdanek             Metaverzum & Bucsa         már
nyolcmilliárdan vagytok duruzsolják a csontjaim Amikor meggyilkoltatok

bennünket még csak kétmilliárdan voltatok Honnan a fenéből
kotortatok elő még hatmilliárd szívet Soha nem volt ennyi

szív a bolygón Soha ekkora borzalom A szív a mi eszközünk 
az önpusztításra A szív a bennünk felrobbanó mérgező hulladék 

*

(Az hogy ezeket a verseket írom
még nem jelenti hogy élek)

*

Lassan ide a föld alá is elkezdenek szíveket küldözgetni morog János
a sofőr Meglátjátok Ide fogják elásni mint radioaktív hulladékot Mert az is

Néhány csont összerezzen a félelemtől A többi csak röhög Pont így
hantoltak el minket is Küldjék csak Úgyis fel fogunk támadni mondja Feri

Te csak bankár voltál nem plébános veti oda Zoli Fel fogunk támadni 
ismétli Feri Amikor odafönt minden halott lesz mi lentiek fel fogunk

támadni mind Mi meg a radioaktív hulladék meg a döglött rózsabogár
és mind ami holtan fekszik a földben feltámad Csupa boldogság & többé

sehol egy szív amíg ellát a szem Tehát szemek azért lesznek mondja
Zoli Talán még szex is lesz Felröhögnek a csontok & rázkódnak mint

felajzott kamaszok De reszket bennem az aggodalom mert tudom
érted még azt is vállalnám hogy még egyszer lüktessen bennem

szív

*
Az irodalomra sem tudok másképp tekinteni, mint afterlife-ra. Beleértve Celan felfogását: az,
ami az emberből megmarad, miután elpusztult.

De történelmi értelemben is: az irodalom minden, ami marad a nagy birodalmak után.

És biológiailag is: ez minden, ami utánunk marad, miután eltűnik az emberiség. Még ha nem is
lesz már szem, ami olvassa & elme, ami felfogja.

(Pedig lesz: olvasni fogja a őszszakállú öreg & az egész társasága. 

A túlvilág mint soha véget nem érő irodalmi kör.

El se tudom dönteni, hogy ez a paradicsom – vagy a pokol, amit a leginkább érdemlünk.)

*

A tömegsír amiben mind azt várjuk hogy kivirágozzunk
& szaporodjunk Olyan mint valami ötvözet

üvegház & egy inszeminációs központ között

(Az hogy ezeket a verseket írom
még nem jelenti hogy élek)

*

(Az hogy valaki ír nektek
még nem jelenti hogy nem éltek)

*

Ez az irodalom értelme: életet hallucinálni. Ezáltal borítsa be életed hatalmas fénnyel, ami
valahol benned örvénylett, de sohasem tudtad volna felszabadítani, ha nem fedezi fel benned az
irodalom. Ha nem fedezett volna fel téged az irodalom.

Röviden: az irodalom az, ami felszabadítja a bennünk rekedt fényt.

André Ferenc

fordítása