ma megtudtam hogy a verseim kéziratát
megjelentetik
de soha nem leszek ilyen letört
kisírt & magányos & tehetetlen
mert nem jön be semmi pénz az írásaimból
és nem válok a családom becsületére házassággal
25 éves vagyok és még mindig a szüleimnél lakom
mert nem elég amit félretettem hogy különköltözzek
semmit nem értem még el
és bőgök és úgy kacagok mintha utoljára
felhívtam a fiút akit szerettem és visszautasított
hívtam hogy megköszönjem azt hogy rávett az írásra
a múlt félévben
átkozom magam azért mert saját életemről írtam
pedig írhattam volna többet
erőszakról & homoszexualitásról & korrupcióról & a beteg társadalomról
ahonnan jövök
kaptam három szál rózsát egy fiútól
akit nem ismerek
és zokogtam a kis szentkép alatt hogy ma sem lettem öngyilkos
megcsókoltam az apámat aki felnevelt
és hallgattam az anyám sóhajtozását akinek
nagy csalódás vagyok
ambiciózus vagyok & energikus & szorgalmas & szeretetteljes & gondoskodó
azt tudom nyújtani ami hiányzik belőlem és nem bírok leállni az írással
ahogy a sírással sem
ma megtudtam hogy azt a szánalmas kéziratomat
megjelentetik
egy mailből tudtam meg amiben elírták a nevemet
és amiben egyáltalán nem számítok
üdv újabb emberek akik nem értetek meg
üdv még több ember akiknek maradok egy
senki
üdv mindenkinek akik azt fogják gondolni rólam hogy
hisztis & öngyilkos hajlamú & irodalomhoz méltatlan vagyok
ahelyett hogy hang lennék vagy a rég várt változás
vagy legalább egy lánygyermek akire valaki büszke lehet
Száva Csanád
fordítása