Don Thompson

Október

Azt gondoltam, hogy a tájnak
mondanivalója van számunkra,
amikor még a vadvirágok
szelíden bújtak
a tenyeredbe.

Előbb-utóbb, gondoltam,
a szél szavai kivehetővé válnak,
hogyha eléggé fülelek,
fáradhatatlanul jegyzetelek.
Ez volt a tavasz.

Most már nem vagyok annyira biztos ebben:
rám nehezül a felhőtlen ég tompasága
és a felszántott mezők aratás után
kifejezéstelennek tűnnek,
makacsul hallgatnak.

Ma délután mogyorólevelek
szállnak át felettük,
mintha az ősz hosszú levelet írna nekünk,
majd meggondolná magát
és apró darabokra tépné.

Unoka Mihály

fordítása