Öngondoskodás
Egy filmet
nézünk
kedves, tetterős,
valósághű fekete női
karakterrel, azt mondja
a tízéves, anyu, szeretem
hogy ilyen elszántak
a feketék.
Két nap alatt harminchat
képregényt olvasott el.
(Nem tudom, hogyan
neveljem fel.
Csak azt tudom, hogyan
védjem meg.)
A zsigereim vörös görcsbe
rándulnak. Mosolygok. Megjátszom,
hogy nem érzem a megkönnyebbülés
fügefalevelét, mert sikerült
nem meggyűlölnie magát. Engem.
Elvágták egy lány torkát
tegnap. Mindennap.
Nézzük, ahogy meghal
a peronon.