
Pierre Bonnard: Nude Crouching in the Bath (1940)
Romok
Itt fekszik testem
a kádban, a bőr összes
gyulladt árka és
elveszített hatalma,
a hasam beesett záróköve
és petyhüdt hajlata –
nincs azték arany
amiért feladnám
ez a szoba, ahol aludtál,
gerinced jobbra,
fejed betölti
a medencém
mint egy jó ámen –
ámen az én
átkozott tömegemnek,
tejtől duzzadó mellemnek –
ámen mindezekre
ha te vagy nekem –
bolondos mosolyod
minden hajnalban,
tejtől vad félmosolyod
minden éber pillanatban,
mindennél jobban szeretett
drága, éjszemű lányom.
Rácz Júlia
fordítása
Az eredeti szöveg itt olvasható.