Leszik Panaszjuk

Saját Afrika

I

Felriadni a félelemtől
hogy nem jön senki
izzadtság olaja a bőrön
egy épp csak élő hal a kanapén

Jelzőlámpák olvadoznak a napon
mint három színes gombóc fagylalt testek
a közúti közlekedés szabályai nélkül
most mind öngyilkos és elkövető

Ekkora hirtelen hőség
senki se volt rá készen

Irigyen követik a hírek a csupasz nőket a várost
járják mintha csak jelzőlámpákról léptek volna le
királynők az út zebrabőrébe takarva

A hőség akkora aludni kellene
Ekkora hőségben nem lehet elaludni

Ki vagy te hogy még mindig a lámpánál vársz
töretlen hittel a zöld istenben hogy jön
majd és egy nő képében átvezet a másik oldalra

 

II

Vibrál a hő mint egy átlátszó zsiráf
magas higanyoszlop a nyaka
saját afrika

Csupasz lábú megtisztított halak
vergődnek az aszfalt perzsel
néhány tucat pikkely rajtuk maradt
a napon csillognak mint a körmök
micsoda trehány munka

Öltözzetek új pikkelyekbe
most ti vagytok a város hala

Algák szövete
fém és műanyag barlangjai
kövek és betonkorallok

Járni a várost mint egy sámán
aki nem tudott esőt csinálni

Egy számkivetett és egy zsiráf
aki az árnyék összes levelét lelegeli

 

Vonnák Diána

fordítása